Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
zikorongolt kerámia a kutatás számára még többnyire ismeretlen volt - így az egykori hódoltsági területről előkerült fedők középkorra való datálása akár kétséges is lehet. A kilenc évtizedig csak török kézen lévő és nagyon jelentős bosnyák katonasággal és lakossággal bíró nagykanizsai várban, pontosabban a falakon kívüli rétegből, a 13-14. századra meghatározott, de ugyancsak könnyen félreismerhető kerámiatöredékekkel együtt feltárt fedő például nagymértékben hasonlít az egyértelműen 17. századi újpalánki töredékekhez.51 A Parádi Nándor által összegyűjtött és közölt, lapos aljú, kézikorongolt fedők ugyanakkor egyértelműsítik azt, hogy a típuson belül a késői anyagban is számítani lehet akár több változat előkerülésére is. A középpontban lévő fogógomb, a centrálisán elhelyezett ívelt szalagfül vagy a peremszélről a fedő belsejéig ívelő széles szalagfül egyaránt előfordulhat a késői, egyenes aljú változatokon is. Két töredékünk egyetlen általunk ismert 17. századi párhuzamaként a már többször idézett belgrádi leletek egy középtől a peremig ívelő füllel készített, egyszerűbb kivitelű, tagolatlan peremű példányát említhetjük.52 A típus egy 16. század végére keltezhető, finoman iszapolt, tagolatlan peremű, de a mieinkhez hasonlóan belsejében vonal-, hullámvonaldíszű, centrális fogógombos változata Bajcsavár leletei között található. Ez az ausztriai vagy stájerországi fedő előképe lehet az időben későbbi újpalánki fedőknek.53 Valamennyi újpalánki cserépfedő besorolható a török által birtokolt 17. századi várkerámián belül ismert cserépfedők körébe. Készítőik - úgy mint a fedőkkel szoros összefüggésben készült fazekak készítői is - elsősorban a nagyszámú délszláv lakosságú déli területeken lévő magyar és délszláv fazekasok voltak. Sütőharangok, sütőtálak Az elsősorban a kovász nélküli kenyérfajták, de olykor húsételek sütésénél is használt egyszerű sütőalkalmasságok, a sütőharangok, sütőfedők, sütőtálak és töredékeik nem túl gyakori, de nem is ritkaságnak számító leletei hódoltságkori lelőhelyeinknek. A kézzel formázott, pelyvás, szervesanyag- törmelékes soványítású, kőszemcsékkel bélelt oldalú, vastag falú változat töredékei ugyan még feltáróik számára is okoztak olykor fejtörést, de a néprajzban jártasabbak, illetve azzal foglalkozók számára egyértelmű volt, hogy az olykor recens anyagban is fel-feltűnő sütőeszközök 16-17. századi előzményeiről van szó.54 Az ormánsági magyarok által puplika, pupli, a horvátok között crepuja, crep- ják elnevezésű sütőharangokat Vas megyében még a múlt század hetvenes éveiben - az újpalánki első darabok előkerülésének idején - is az egyik szerb nevével (crepulja) csaknem azonos „cserepuja” néven ismerték.55 Eredetét, meghonosodását tekintve a korai kutatók álláspontja eltérő volt. Cs. Sebestyén Károly szerint mint ősi magyar szerszám a nomád pásztorkodás idejéhez köthető, míg Gunda Béla nyelvészeti és más adatok alapján inkább a szláv eredeztetést tartotta valószínűnek.56 Vida Tivadar közelmúltban megjelent tanulmánya nem csak az eddig ismert magyar és más nyelvű névváltozatok körét tette teljesebbé, de a kutatástörténetet is áttekintve az eszköz időben évezredeken, térben pedig országokon átívelő múltját és jelenét, fazekas technikai és étkezéskultúrát érintő problémakörét is feldolgozta. Bár időszakunk vonatkozásában kevés értékelhető lelet állt rendelkezésére, munkája segíti a hódoltságkor kutatásának ezt a részterületét is.57 51 PARÁDI 1958, 158. 32. ábra 3, XXI. t. 3. 52 BIKIC 2003, 60. Tip IV/7 és Tip IV/8, 62. Tip IV/13. - Ugyanonnan a korongolt és kézikorongolt újpalánki fedők különböző (bélyeges, gomb alatt és palástján lyukasztott, stb.) változatai is ismertek. 53 KOVÁCS 2002b, 64, 203. 280. kép. 54 A múlt század hetvenes éveinek elején a simontornyai várfeltárás leleteinek „selejtezése” során például őskori urnatöredékeknek határozták meg a sütőharang töredékeket. 55 Az ide tartozó leletanyagot közreadó szerb nyelvű tanulmány tárgyleírásainál vegyesen szerepel a crepulja és vrsnik megnevezés. Utóbbit a kézzel formált és a kézikorongolt sütőharangra (sütőfedő?) egyaránt használja a szerző. BIKIC 2003, 76-77. 56 GUNDA 1937, 188. - Az akkor még élő Vas megyei névváltozatra G. Vámos Mária néprajzkutató hívta fel figyelmünket. 57 VIDA 2011. - Ezúton köszönöm Vida Tivadar segítségét, valamint Gerelyes Ibolya, Simonyi Erika és Kovács Gyöngyi figyelemfelhívó tájékoztatását. 229
