Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája
gát átvizsgálva nem kerül elő olyan tárgy, aminek rendeltetését nem tudták meghatározni, de felmerülhet a lehetősége, hogy füstelvezetésre használták.22 A szigligeti vár feltárása során a felsővárban talált keleti háromosztatú ház23 nyugati és déli helyiségében is állt egykor kályha, amelyeket a konyhából fűtöttek, és a füst az ott található szabadkéménybe távozott. Az északi helyiségben talált kályha 60 cm magas kályhaalapzaton állt (8-9. kép). A kályha omladéka, főként tapétamintás csempék töredékei, beterítette a helyiséget. A magasan megmaradt falak szerencsére a kályha nyílásait is megőrizték. Ezeknél a kályháknál a kőfalban megfigyelhető egy alsó nyílás, amelyen keresztül fütötték a kályhát, felette pedig egy másik kisebb, amelyen a füst áramlott ki a szabadkéménybe (10. kép). Tehát külön nyíláson fűtöttek és külön nyíláson biztosították a huzatot a megfelelő égéshez. Ezek a nyílások az alsó, hasáb alakú részen voltak, hiszen az alsó rész csatlakozott a falhoz. Az egyterű kályha belsejében leszálló füst a tüzelőnyílás feletti füstnyíláson távozott a szabadkéménybe (11. kép). Az etei 10. ház feltárása során a ház bejáratát nem sikerült megfigyelni. Lehetséges, hogy a délnyugati részen, a roncsolt területen lehetett. A területen feltárt hasonló cölöpszerkezetes épületeknek (7. és 13. házak) a lejárata kelet felől volt.24 Feltételezhető, hogy a 10. ház bejárata is hasonló lehetett, bár kelet felől az ún. 8. ház található a 10. ház folytatásában. A két rész egymáshoz való viszonyát még további elemzésekkel kell tisztázni. Az Étén feltárt 10. házat nagyméretű cölöpjei alapján egy vastag falú, cölöpszerkezetes házként képzeljünk el, amely a nyugati falánál egyes részein akár téglaerősítést kaphatott.25 Erre a téglás részre szükség lehetett a kályha és a füstelvezetés biztonsága érdekében. A 10. ház északnyugati sarkában talált kályhaomladék, kályha azonban további kérdéseket vet fel. Az ilyen típusú kályhák általában többosztatú házakban, a belső osztófal mellett találhatóak, és egy olyan helyiségből fűtötték, amelynek szabad kéménye lehetett. A kutatási megfigyelések jelenlegi feldolgozottsági foka alapján álláspontunk szerint a 10. ház egyhelyiséges. így a kályha a helyiség olyan sarkában állt, amelynek külső síkja egyben a ház külső homlokzata is volt. A sarokban álló kályhát tehát belülről kellett fűteni. A feltárás során nem lehetett tüzelőnyílást megfigyelni, de olyan felületet sem, amelyről feltételezhető lett volna, hogy onnan fűtöttek a kályhát. A füst megfelelő elvezetését, hogy az ne a szobába jusson vissza, valamiféle módon meg kellett oldani. A két végfal egyikén kellett minden valószínűség szerint valamilyen módon kivezetni a füstöt. Véleményem szerint a fentiekben leírt, egyik végén szélesebb csőszerű tárgy, amelyen kívül pely- vás tapasztás figyelhető meg, szolgált erre a célra (ld. 2. tábla).26 A Csalogovits József által feltárt házrészletben,27 amelyben szemeskályha alapját és maradványait találta, az ásató megfigyelései szerint „közvetlenül a kályha egykori szájnyílása előtt téglasorral körülvett, negyedkor alakú, sározott tűzhely feküdt.” Csalogovits leírása és rajza szerint egy szoba és kamra van egymás mellett, a kályha a szobában van, azt a mellette lévő felületről fűtötték, azaz belülfűtős volt (12. kép). A füstelvezetés módjáról a maradványok csekély volta miatt nem lehet következtetéseket levonni. A kályha füstelvezetésével kapcsolatos részadataink alapján azt feltételezem, hogy a 10. ház belülfűtős kályhájának füstjét feltehetőleg az alsó, hasáb alakú, a falhoz illeszkedő részénél, a vastag falba beépített kürtő vezette át a külső térbe. A cső a fűtőnyílás szintje felett csatlakozhatott a kályhatesthez. 22 Az ozorai várkastély 2013. évi megelőző feltárási munkái során (Feld István feltárása, ELTE BTK) a nyugati várárokban kerültek elő olyan darabok, amelyek minden bizonnyal a 15. századi kályhák füstelvezetését szolgálták. A kerámia leletanyag feldolgozását a szerző végzi. Ezúton is köszönöm Feld Istvánnak a feldolgozás átengedését. 23 Gere László ásatása. GERE 2011, 61-80. A szigligeti vár feltárása során feltárt kályhák feldolgozásának átengedését ezúton is köszönöm. A részletes feldolgozás során a keleti középső ház északi helyisége tapétamintás kályhájának rekonstrukciója készült el eddig. VÍZI 2011b, 81-101. 24 7. ház: MIKLÓS - VÍZI 2001b, 272-274. 5. kép; 13. ház: MIKLÓS - VÍZI 2001b, 274. 6. kép. 25 Ásatási dokumentáció: WMMM Rég. Ad. 617-2000. 26 VÍZI 2012, 231-232.16. tábla. 27 CSALOGOVITS 1937, 326-328, 327. 8. ábra. 156
