Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája
A füstcső beépítésével mentesítették a szobát a füsttől. Az alsó részhez csatlakozó cső kerek szája lehetett a kályha belseje felé, a másik peremes, íves széle pedig a falban, vagy a falon kívül egy függőleges, kerek átmetszetű kéményhez illeszkedhetett. A kémény elhelyezkedésére sajnos nincsenek adataink. A rendelkezésemre álló adatok alapján pontosabb választ egyelőre nem tudok adni a kérdésre. Ete esetében a választ továbbra is csak újabb házak kutatása kapcsán remélhetjük. Sabján Tibor a 16-18. századi forrásokban vizsgálta a tüzelőberendezések történetét.28 Területünkre vonatkozó forrásokat ugyan nem találtam munkájában, ráadásul az általa tanulmányozott forrásanyag inkább az általunk érintett korszak utáni időszakra vonatkozik, néhány távoli lelőhely esetében felbukkant adatot azért érdemes megjegyeznünk. „A belülfűtős cserépkályha (zárt ajtóval, melyet a szobából fűtenek) a forrásokból nem olvasható ki, ahol részletesebb leírás csatlakozik a »belülfűtős kemencé«-nek nevezett fűtőberendezéshez, ott minden esetben csempés kandallóra következtethetünk."29 Kályhacsempe kutatásunk a Dél-Dunántúl, a Délkelet-Dunántúl vonatkozásában is igen hiányos. Nem találkoztam semmiféle ilyen jellegű gyűjtéssel. A terület váraiban folytatott kutatások közölt csempeanyagában a sárközi Étén talált anyaghoz hasonló nem fordul elő. Mindezek mellett a kályhák helye és fűtési módja sincs összegyűjtve, elemezve. Az ún. népi, vagy szemeskályhák vonatkozásában Sabján Tibor nagy ívű, nagyon alapos áttekintést készített, de az adatokból a szemeskályhák esetében nem került sor a fűtésmód tisztázására.30 Ez természetesen a régészeti leletek, jelenségek hiányosságaiból adódik, hiszen ezeket a kályhákat, kályhaszemeket alkotó töredékeket gyakran szemétgödrökben találjuk, esetleg igen rossz állapotban, hiányosan megmaradt omladékok formájában. Ezek a leletek egyelőre nem teszik lehetővé, hogy bizonyos kérdéseket megválaszoljunk, akár a füstelvezetést, akár a konkrét kályhafelépítést vesszük alapul. A következőkben így csak kísérletet tehetünk arra, hogy a ránk maradt régészeti leletanyag alapján végiggondoljuk, milyen fűtőberendezés lehetett a 10. házban. A rekonstrukció készítése azonban igen fontos, hiszen a megvizsgálandó részek kapcsán különféle megoldások kerülhetnek előtérbe, olyan kérdések vizsgálatára irányíthatja figyelmünket, amelyek tanulmányozása újabb eredményeket hozhat. A 10. ház leletanyaga A 10. ház feltárása során 1086 db tárgy került önálló egységként rögzítésre.31 62 db a kályhacsempe csoportba (csempe V-VI. csoport) sorolható töredék. A ház feltárásának első szakaszából32 is került elő 10 db kályhacsempe töredék. A kályhaszemek csoportjából (csempe I-II.) 227 db volt, de az említett első fázisban is kerültek elő a csoportba tartozó tárgyak. Néhány különleges darab: 8 M - emberfejes típus: E.2004.12.1. és 28 SABJÁN 1998a, 7-46; SABJÁN 1998b, 477-503. 29 SABJÁN 1998b, 496. 30 SABJÁN 2001, 302. 31 A tárgyal< száma jelen esetben az önálló lelőhellyel, rétegadattal rendelkező, külön rekordként nyilvántartott tárgyakat jelenti. A feldolgozás során a leletek a leltári számhoz hasonló kódot kaptak, hogy megakadályozzuk a feldolgozás, anyagkezelés során lehetséges anyagkeveredést. Az azonos lelőhelyű töredékekből a restaurálás során összerakott edény a klasszikus leltározás szerinti hármas leltári számot kapta (évszám, tételszám, sorszám). Ebben az esetben a korábban kiadott kódszám kevésbé volt fontos, mint a különböző adatok, például rétegadat, dátum. (A különböző lelőhellyel rendelkező töredékek, amelyekről a restaurálás, majd az elemzések során kiderült, hogy egy tárgy darabjai voltak, a sorszám után egy negyedik leltári számot kaptak.) A használt rendszer lehetővé teszi a pontos rétegadatok, és egyéb fontos egyedi adatok megőrzését is, amelyek igen fontosak a keltezésnél. A leletanyag kezelésére, nyilvántartására dolgoztam ki egy kerámianyilvántartó módszert az ozorai várkastély leletanyagának feldolgozása során. VÍZI 2002. A módszertani fejezet két részben jelent meg. VÍZI 2006b, 73-90; VÍZI 2010, 818-838. Az etei leletek kapcsán a terepbejárásokból előkerült kályhacsempékről a kidolgozott rendszer alkalmazásával készült elemzés: VÍZI 2011a, 85-98. Ezt a rendszert alkalmazzuk az Étén előkerült leletek feldolgozása során is. A szigligeti vár kerámia- és kályhacsempe-nyilvántartá- sához, a feldolgozásokhoz is ezt a rendszert használom. VÍZI 2011b, 81-101. 32 A 10. ház feltárásának kezdeti szakaszában 39. gödör néven neveztük az objektumot. 157
