Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája
letve az egykori, feltehetőleg fakonstrukció, amelynek a sáv a maradványa, foghatták össze a kályhaalapot. A feltételezhető kályhaalap-keret a déli oldalon nem volt megfigyelhető (10. kép). A kályha alapja nagyjából 100x120 cm nagyságú lehetett. A benne talált színes mázas töredékek alapján színes mázas kályhacsempéket használtak a kályha felrakásához. Az ásatáskor talált tál és pohár alakú kályhaszemtöredékek, metszett oromdíszek azonban felvetik a lehetőséget, hogy nem pusztán a színes mázas csempékből készülhetett a kályha, hanem vegyesen alkalmazták a különböző típusú csempéket és szemeket egy kályhán. Egyik lehetőségként egy, a színes mázas csempékből álló kályha rekonstrukcióját készítettem el a leletanyag és a fellelhető, a leletanyagnak megfelelő párhuzamok alapján. (A kályhaomladékban talált kapcsok is feltehetően a lapcsempék rögzítését szolgálhatták.) Az előkerült csempeanyag típusainak összetétele lehetővé teszi, hogy egy teljes kályha létezését feltételezzük. A leletanyag alapján lehetséges rekonstrukciók, párhuzamok bemutatása a leletanyag ismertetése után következik. A hagyományos besorolás alapján a népi kályhákhoz tartozó leletanyag feldolgozását egy külön tanulmányban végzem, ezek után térek vissza erre a vegyes leletanyagú kályhára és a lehetséges egyéb rekonstrukciós lehetőségekre. A házban jelentős mennyiségű háztartási kerámia, főként fazekak, korsók, kancsók töredékei kerültek elő. Ezek vizsgálatára is külön kerül sor. Kürtő a házban A 10. ház kályhájának omladékában olyan töredékeket is találtunk, amelyekből restaurálás után egy kürtőszerű tárgy készült el. Minden valószínűség szerint a kályha füstelvezetését szolgálta.20 A kürtő vörösre égett agyagból készült, gyorskorongon. A belső felületén ezek a cső függőleges tengelyéhez képest vízszintes korongolásnyomok jól láthatóak. Egyik felén kerek, (átmérője: 18,5 cm) másik felén ovális átmetszetűnek feltételezhető (átmérő: kb. 25x30 cm) csőszerű tárgy (2. tábla). A kerek formájú vége ép. (Teljesen összerakható volt a töredékekből.) A perem széle egyenes (vastagság: 1-1,2 cm), belül azonban befelé enyhén rézsűs kialakítású, akár ide csúsztatható a következő elem. A külső oldala mintegy 1 cm hosszú szakaszon enyhén megvastagított. Az innen induló csőszerű rész 2-3 cm után erőteljesen kiszélesedik, de nem szabályos kerek, hanem inkább ovális formában. A tárgy rendelkezésünkre álló darabján, a másik végén is találtunk peremet, de sajnos csak kis szakaszon. Az ovális vég rövid szakaszánál, úgy tűnik, szintén egyenesen záruló a szél, míg az ovális hosszú részén kiszélesedik a perem, valamint kifelé L formában megvastagodik. Mintegy megerősítésként is értelmezhető ez a szakasz. A két peremszakasz között 27 cm hosszú a tárgy. Az ovális rövidebb oldalán még tovább magasodik - legalábbis egyik felén, a másik oldal alacsonyabban maradt meg töredékes formában. A darab azonban úgy tűnik, majdnem egésznek tekinthető, így megkísérelhetjük funkciójának, szerepének meghatározását. A forma mellett fontosak a tárgy külsején és belsejében megfigyeltek. A kiszélesedő csőszerű tárgy külső oldalán pelyvás tapasztás van. Néhány darab belseje feketére égett. Az ásatás során sajnos csak ezt az egy, nem teljesen ép darabot találtuk töredékeiben. (Ez jelentheti azt, hogy erre az egy darabra volt szükség a kályhához, de azt is, hogy valami miatt nem maradt meg a feltárásig a helyszínen több darab. A többi tárgy esetében is fennállhat a lehetőség, hogy a használható tárgyakat elvitték az omladékból.) A majdnem teljesen kiegészíthető tárgy több kérdést is felvet a kályha kapcsán, a fűtés módjával, a füstelvezetéssel. A cső megléte a kályhák fűtési és füstelvezetési módjára adhat magyarázatot. A középkori és az újabb kori, valamint a néprajzi kályhákkal foglalkozó szakirodalomban - a Lakitelken talált darabon kívül - nem találtam ilyen csövet.21 Ez nem zárja ki, hogy a feltárások anya20 Az etei kályhásság kapcsán röviden már bemutattam ezt a fontos darabot. VÍZI 2012, 231-232. 16. tábla. 21 Az Alföldön végzett, Kecskemét környéki ásatásokon Szabó Kálmán talált minden bizonnyal füst elvezetésére szolgáló csövet. SZABÓ 1938, 98-99; VÍZI 2012, 224. 9. kép. 155
