Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája
A 10. ház feltárása A 10. háznak nevezett objektumot 1998-1999-ben tártuk fel.14 Északkelet-délnyugati tájolású, téglalap formájú objektumot bontottunk ki a két ásatási szakaszban. 1998-ban a ház keleti felében dolgoztunk (1. kép). A ház körvonala sárga sávként jelentkezett, középen vörös omladék volt látható. A bontás során megtaláltuk a tapasztott padlót, és megfigyelhető volt a kialakított észak-déli metszetben a vörös pusztulási omladék. A metszetfal menti bontáskor északi irányban elértük a ház oldalát, megtaláltuk a kb. 70 cm széles sárga sávot, amelybe, mint a következő ásatási fázisban kiderült, nagyméretű cölöplyukak mélyültek (2. kép). Az 1999. évi ásatáskor került sor a keleti rész teljes tisztázására és a nyugati fél feltárására a kály- haomladékkal együtt (3. kép). A feltárt ház alapterülete 9,50x5,20 méter. Mélysége a középkori szinthez képest 90 cm. A belső falfelület mentén cölöpsor helyezkedik el: a cölöpöknek ásott árok szélessége 60-100 cm. A cölöplyukak nagy része kerek, illetve ovális, csupán a nyugati saroknál van két nagyméretű szögletes lyuk. Osztófal nyoma nem került elő (4. kép).15 A kályha omladéka az északnyugati sarokban bukkant elő. A leletek zöme bögre alakú kályha- szemtöredék,16 de több sárgásfehér anyagú, főként sárga mázas, zárt előlapú csempe részleteit is megtaláltuk. A pusztulási rétegből került elő 2 db I. Ferdinánd-érme, amelyeket az 1543-as évre keltezhetünk. Az eddigiek alapján ez a ház a kb. a 16. század közepére, második harmadára keltezhető.17 Az 1999. évi ásatási napló alapján még a következőket tudjuk a 10. ház kályhájának a feltárásáról.18 A ház északnyugati sarkában valószínűleg kályhaomladék van. Az égett omladékban tégladarabok, néhány vakolatdarab, bögre alakú kályhaszemdarab és egy reneszánsz csempe töredékei voltak. Az omladékban hevert egy elszenesedett deszkadarab is. Vastagsága 1,5 cm, szélessége 4 cm, hossza 40 cm. A kályhaomladék valóban csak omladék: Sok égett tapasztásdarab, tégladarab, pelyvás anyagú, tégla alakú faldarab, néhány edénytöredék és kályhaszemtöredék (nagyméretű, tál alakú és bögre alakú darabok), több nagyméretű vasszög és kapocs került elő belőle. A kapcsok, szögek elsősorban az omladék déli felében fordultak elő. Az északi oldalon — úgy tűnik — a kályha egyik falának maradványa figyelhető meg. Körülötte kevert, agyagos, paticsos, tapasztástöredékes réteg látható (5. kép). Az északnyugati sarokban lévő kályha sajnos csak omladék formájában maradt meg a feltárásig. A rossz feltárási körülmények ellenére19 igen fontos megfigyeléseket lehetett tenni. A kályhának, bár nem maradt tapasztott alja, a padlóban észlelt, a falakkal párhuzamos gerendanyomok alapján meghatározható a helyzete. Ezek szerint két oldalával a két oldalfalnak támaszkodhatott (6. kép). A padlószinten megfigyelt észak-déli sávot, amely 15 cm széles lehetett, és északon bekötött az északi falba, keresztezte a fal mentén egy másik hasonló sáv. Úgy gondolom, hogy ezek a sávok, il14 A házat röviden bemutattuk már a mezőváros településszerkezetének, házainak ismertetésekor a „Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig” c. konferencián, Szolnokon. MIKLÓS - VÍZI 2001b, 274,273. 5. kép. Az 1999. évi feltárást Miklós Zsuzsa egyedül végezte. Családi okok miatt (Gere András Máté születése) nem vettem részt az ásatáson. Ezúton is köszönöm, hogy Miklós Zsuzsa lehetővé tette, hogy a ház feltárását ismertessem, köszönöm, hogy az általa a feltáráson készített fotókat és rajzokat a rendelkezésemre bocsátotta. A mezőváros kályhásságának rövid ismertetésekor is kitértem igen röviden a ház jelenségeinek, leletanyagának jelentőségére. Akkor csak néhány jellemző tárgy bemutatására volt lehetőségem. VÍZI 2012, 231-232. 15 A helyiség mérete indokolná, hogy inkább többosztatúnak feltételezzük, de semmiféle maradvány nem utalt egy belső osztófalra. Ez természetesen nem zárja ki, hogy osztófal készült oly módon, hogy régészetileg nem lehetett bizonyítani létezését. 16 A bögre alakú kályhaszemek mai ismereteink alapján az ún. népi kályhák alkotórészei. A feldolgozáskor is ennek megfelelően választottam ketté az anyagot a hagyományos felfogás szerinti csempekályha és népi kályha maradványaira. A két típus együttes előfordulása azonban egy olyan sajátos esetet mutat, amikor a két típusú anyagot egy kályhában használták, használhatták. 17 MIKLÓS - VÍZI 2001b, 274, 273. 5. kép. Miklós Zsuzsa leírása. 18 Miklós Zsuzsa megfigyelései, leírása. Az ásatási napló és szóbeli közlés alapján. 19 A feltárás ideje alatt nagy mennyiségű hó esett, ezt követően pedig a hófúvás teljesen betemette a feltárás alatt lévő házat és a Szőlőhegyi utat. Ezért az ásatást csak az út felszabadítása után lehetett megközelíteni, a ház bontását, dokumentálását pedig az ott levő nagy mennyiségű hó eltakarítása után lehetett befejezni. Köszönet Miklós Zsuzsának a rendkívüli körülmények között végzett munkájáért. 154
