Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája

VIZI MÁRTA

Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása A 10. ház és kályhája

Miklós Zsuzsa emlékére

A mezőváros rövid kutatástörténete

A közel 200 éve ismert régészeti lelőhely1 Tolna megye keleti sávjában, a Sárköz nyugati felén, egy, az ártérből kiemelkedő dombon található (1. tábla). A 19. század elején, az Egyed Antal-féle összeírásban már elpusztult településként említik.2 A 19. század eleje óta eltelt időben különböző szempontokból végeztek kutatást a területen.3 Rómer Flóris a megye emlékeit tanulmányozva Ete várát írta le.4 Az 1930-as években Ete fontos helyszíne volt a meginduló településkutatásoknak. Az ásatásokat a Tolnavármegyei Múzeum őre, Csalogovits József végezte. Kutatásairól a helyi újság cikkeiben, valamint a Néprajzi Értesítő hasábjain számolt be.5 Csalogovits kutatóárkaihoz, szelvényeihez csatlakozva Márton Lajos kutatott a helyszínen.6

A II. világháború után is folytatódott a mezőváros kutatása, Mészáros Gyula rendszeres terep- bejárásaival és szondázó ásatásával.7 1986-ban az Étén keresztülmenő földút átépítésekor Gaál Attila és Szabó Géza folytatott leletmentést.8 A mezőváros történeti adatait Holub József dolgozta fel.9

1996-ban Miklós Zsuzsa10 és Vizi Márta11 indított komplex régészeti programot a mezőváros kutatására.12 A munkának számos szakaszáról, eredményéről különböző fórumokon, szak- és népszerűsítő cikkben számoltunk be.13 A kutatás keretében tovább folynak a vizsgálatok, a leletanyag feldolgozása. Jelen tanulmányban a 10. ház feltárását és az annak során előkerült kályhamaradványt, az előkerült különféle típusú kályhás leletanyagot, annak lehetséges rekonstrukcióit mutatom be.

1 Lelőhely azonosító: 20014. A nemzeti kulturális örökség miniszterének 3/2003. (1.25) NKÖM rendelete alapján fokozottan védett kategóriájú lelőhely.

2 CSERNA - KACZIÁN 1986, 1.

3 A mezőváros kutatástörténetét számos munkában foglaltuk össze (többek között: MIKLÓS - VÍZI 2009, 293-302). Ezek részletes ismertetésétől eltekintek.

4 Ete váráról a legutóbbi összefoglalás: MIKLÓS 2007,167-171.

5 TMU 1933. ápr. 21.; TMU 1933. júl. 12.; CSALOGOVITS 1935,1-10; CSALOGOVITS 1937, 321-333.

6 1933 májusában történhetett a munka. Ez azt jelenti, hogy Márton Lajos Csalogovit József 1933 áprilisában végzett ásatási árkaihoz kapcsolódva kutatott. Márton Lajos jelentése 1933. június 3-án Szévald Oszkár alispánnak Szekszárdra. (MNM Rég. Ad. 43.1; MNL TML Alisp. 7903/1933; VÍZI 2008,479, 513—515, 17. mell.) A Márton Lajos féle kutatásból származó leletanyag sorsáról nem tudunk.

7 WMMM Rég. Ad. 203-75; MIKLÓS - VÍZI 2009, 298-299.

8 SZABÓ - GAÁL 1987.

9 HOLUB 1958,1-19.

10 Tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet. A kézirat szerkesztésének ideje alatt Miklós Zsuzsa 2014. május 29-én elhunyt. A mezőváros kutatásában soha el nem évülő érdemeket szerzett.

11 Régész-főmuzeológus, Wosinsky Mór Megyei Múzeum.

12 Az eddigi kutatásokat az OTKA (T 025385, T 046157), a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Tolna megye Közgyűlése és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum anyagi támogatásával végeztük. Az eddigi kutatásaink anyagának feldolgozására 2009-2012 közötti időtartamra az OTKA nyújt támogatást. A pályázat határidejét 2014-re módosították (K 078316).

13 Legutóbb: MIKLÓS - VÍZI 2007, 119-134; VÍZI 2012, 213-254. Kiállítások: MIKLÓS - VÍZI 2001a, 49-52. 28-34. t.; MIKLÓS - VÍZI 2002,1-20; VÍZI 2008b, 67-68. 72-75. tétel. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum „Örökségünk. Tolna megye évszázadai” c. állandó kiállítás településtörténeti termében ma is láthatóak a kutatások során felszínre került leletanyag legszebb darabjai. VÍZI 2006a, 31-62.

153