Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

püspök kúriájához tartozó háromkerekű malmot említi az urbárium, amelyet a halastóból kifolyó víz működtetett (una piscina bona et satis magna, que volvit molendinum trium rotarum) ,251 Az EKF nem jelöli.

66. Pincehelyen 1690-ben elpusztult, leégett, nyolckerekű malmot említenek, amely könnyen helyreállítható.252 1702-ben az ozorai uradalom összeírása szerint: „ha a pinczehelyi malomnak elegendő vize vagyon”, tiltják a helyieket, hogy Görbőre járjanak őrletni.253 Az uradalmi iratokból kiderül, hogy az ekkor már működő malmot úgy állították helyre, és 1712-ben háromkerekűre bővítették.254 Az EKF nem jelöli. Egy 1819-es térképen a Kapos átkelőjétől kissé délre malmot tüntetnek fel a Kapos nyugati felén is, 1828-ban ugyanott régi malmot (antiqua mola) jelölnek.255

67. Püspökszékelyen (ma Nagyszékely) 1565-ben egy kétkerekű malom őrölt a töröknek.256 Egy 1690-es összeírás szerint Nagyszékelynek nincs malma.257 Az EKF nem jelöli.

68. Radca és Meszes tartozékai között 1376-ban említenek malmokat és egy Ördögmalma (Vrdungmolna) nevű erdőt, amelyeket az Ábeli család tagjai elzálogosítottak Töttös fia Lászlónak és Vesszős fia Tamásnak.258 Rakcsa ma helynév Magyaregregytől nyugatra,259 Meszes valószínűleg Kis- vaszar területén, a helynevekben is megőrződött emlékű Köszvényes falu közelében feküdt.260 A malom a Kisvaszari-vízfolyáson - középkori nevén Köszvényespatakán (Kuzuenus pathaka)261 - működött.

90. Sajgó pusztán (Sásd közelében, azonosítatlan) 1547 körül malmot írtak össze a törökök.262

69. Ság faluban 1566-ban 250 akcse malomadót szedtek be a törökök.263 A települést a defterben Fadd és Mécs (Mözs) között írták össze, helyére a Sági-rétek dűlő utal Mözstől délre,264 így a Fehérvagy a Fekete-víz mellett felehetett.

91. Sásdon 1547 körül és 1556-ban négy egykerekű, 1570-ben öt egykerekű, 1580-ban pedig csak egyetlen, ötkerekű (?) malmot írtak össze, magyar birtokosokkal.265

70. Simontornyán már 1346-ban említenek egy egykerekű malmot a Kapóson, amely a vár fenntartására szolgált (necnon unum molendinum cum una rota et molari in fluvio Kopos pro sustenta- tione et conservatione dicti castri applicasset).266 1517-ben is említenek malmokat és malomhelyeket (molendinis et eorundem loci), amikor Buzlay Katalin sógoraira ruházta Simontornya vára és tartozékai tulajdonjogát.267 1518-ban Buzlai Mózes megerősítette a simontornyai domonkosoknak tett adományait, köztük a malom jövedelmének azt a részét, amely a szombatnapi első vesperastól a vasárnapi második vesperasig befolyik (redditus molendinorum territorii dicti oppidi, qui sibi di- ebus sabbati, a prioris vesperis usque ad secundas vesperas diei dominice, annunatim provenire so- lebant).2681546-ban a török elárvereztette az utolsó magyar birtokos, Pesthyeny Gergely malmát, amelyet Mohamed budai pasa vett meg 5000 akcséért.269 A 16. század második felében négy alkalommal is összeírtak egy malmot, amely 1546-ban két, 1552-ben és 1565-ben három, 1570-ben pedig már

251 KREDICS-SOLYMOSI 1993, 67.

252 U. et C. Fasc. 46. No. 66. Pag. 80. Hiányos fordítása: HEGEDŰS 1979. 58 (1690-re keltezve).

253 MERÉNYI 1904, 308. Említi: HEGEDŰS 1979, 77.

254 KOPPÁNY 1992, 256. 143. jegyzet.

255 MNL S 16, No. 1081.

256 DÁVID 1982, 287.

257 HEGEDŰS 1979, 58.

258 KŐFALVI 2006, 345. sz.

259 BMFN 1982, 189: 31/161.

260 TÍMÁR 1997, 64.

261 Zichy III. 619-620. Vö. TÍMÁR 1997, 64.

262 VASS 1982, 168.

263 VELICS-KAMMERER 1890, II. 359.

254 TMFN 1981, 452: 96/121.

265 VASS 1982, 165-167, 169.

266 BTOE III. 272; C. TÓTH 2000, 19. sz. Kapos alatt itt a Sió kelet felé folyó részét értették: KISS 1938, 321 (kétkerekűnek mondva).

267 C. TÓTH 2000, 104. sz.

268 C. TÓTH 2000, 107. sz.; MREV IV. 257. Vö. HARSÁNYI 1938, 92.

269 VELICS-KAMMERER 1890, II. 54. Vö. KISS 1938, 65, 77, 321.

139