Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
hat kerékkel őrölt. Jelentőségét jelzi, hogy Mehmed budai pasa, Ahmed simontornyai szandzsákbég, egy bizonyos Ahmed aga, majd Musztafa pasa kezén találjuk.270Egy 1726-os tanúkihallgatás szerint az Ahmed alajbég által építtetett malmot 1686-ban lerombolták.2711690-ben két kétkerekű malmot említenek, az egyik (a „földek között") elpusztult.272 A 16. századig említett malom helyét Kiss István a várostól délnyugatra, a vasúti hídtól keletre fekvő egykori sziget keleti szélénél kereste, ahol a 18. század elején is gát fogta fel a Sió és az északról érkező patak vizét. Helyén a folyószabályozásig malom működött.273 Valószínűleg ezt jelöli egy 1748-as térkép a településtől nyugatra, de jelöl egy másikat is a központi sziget keleti felén is.274 A török kori (17. századi) malom Kiss István szerint a várostól keletre, a négyes határ (Simontornya, Pálfa, Cece, Sáregres) közelében, az ún. Forgó-szigetnél állt, ahol még látta a duzzasztógát maradványait.275 Az EKF nem jelöli. 71. Szabályban egy 1740 körüli, Csernyéd és Szakály határait firtató tanúkihallgatás során egy tanú azt mondta: „... az Fűzfáknál egy malom vala. Az hol által Való járás vala réghenten, Szakáli forgó Malom volt, és Szakáli Urnák adóztak tó'/e.”276Egy 63 éves tanú 1762-es vallomása említi a régi szabályi malmot, amely a Kapos bal partján, a falu mellett volt (az újratelepítés után azonban a folyó túlsó felén, a középkori Csernyéd határában építettek új malmot).277 Az EKF nem jelöli. 72. Szegefalván 1354-ben Miklós pécsi püspököt eltiltották Vesszős mester Márévize (Mareuize) nevű folyója felének használatától és attól, hogy azon malom számára gátat (wlgo Gath) építsen.278 A malom a mai Várvölgyi- vagy Máré-csörgén létesült, a falu a helynevek alapján a hodácsi völgy bejáratánál feküdt,279 valószínűleg igen közel Máré mezővárosához. 73. Szekcsőn (ma Kaposszekcső) egy 1692-es összeírás szerint „Ezen Szekcsői Fiatárban vagyon az Uraságnak egy Malma, csak egy Kerekű, az Kinek igen igen kevés haszna vagyon, Télen penigh Semmi, mivel csak az Berek vizén vagyon. ”2801720-ban két gazdának „egy-egy potyogó alólcsapó mal- mocskájok" vagyon a faluban.281 Az EKF a patak keleti oldalán, a híd közelében malmot jelöl.282 74. Szekszárdon 1696-ban egy községi malmot írtak össze.283 Egy 1700-as összeírásban is szerepel malom.284 285 Az 1772-es Sárvíz-térkép egyik változatán Szekszárd fölött, a Vámhidi-szigettől DNy-ra két malmot jelölnek (duae molae Sexardienses, Mosdy et Boday malom dictaé).285 Az EKF nem jelöli. 75. Szemcsén (ma Tamási-Szemcsepuszta) 1702-ben említik a (sömötei, semsei) malmot, amikor a tamásiakat és regölyieket tiltotta földesuruk, hogy ide járjanak őrletni.2861771-ben a Koppány déli felén, Szemcse alatt jelölnek épületeket, a tőle nyugatra induló, majd északnyugat felé forduló utat Malom uttya névvel jelölték.287 Az EKF a ma is létező szemesei híd (akkoriban átkelő) északi felén, a Koppány keleti oldalán jelöli.288 76. Szentmárián (helye: Hidas-Malom-dűlő)2891546-ban, 1552-ben, 1570-ben és 1579-ben három 270 DÁVID 1982, 266, 272, 284, 302. 271 KISS 1938, 321 és 93. jegyzet. 272 KISS 1938, 321; HEGEDŰS 1979, 57. 273 KISS 1938, 323. 274 MNL S 91, No. 16. 275 KISS 1938, 321. 276 HEGEDŰS 1979, 31. 277 KÄMMERER 1908, 16. 278 SZAKÁLY 1998, 21. sz. 279 TÍMÁR 1997, 70. 280 ZSI'ROS 1983, 8. 281 MERÉNYI 1905, 326. 282 EKF Coll. X. Sect. 28. 283 KÁRPÁTI 1987, 348. 284 UC 91:4. 285 TML T 130. 286 MERÉNYI 1904, 309, 312. Említi: HEGEDŰS 1979, 16, 78. 287 MNL S 16, No. 40. 288 EKF Coll. X. Sect. 25. 289 K. NÉMETH 2011,76. 140
