Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

bitorum porcionem) emlékeznek meg.2321546-ban Török Bálint ozorai malmát árverésen Dervis bég vette meg 10.000 akcséért.2331546-ban, 1552-ben, 1565-ben és 1570-ben a simontornyai szandzsák legnagyobb, nyolckerekű malma őrölt itt, amely Dervis bég fehérvári, később mohácsi szandzsákbég, illetve Güzeldzse Rüsztem budai pasa alapítványi malma volt.2341679-ben az Esterházy-javak összeírásában olvasható: „Ozora alatt az Sión egy Malom”, amely rác kézben van, és egy csizmával adózik. 1687-ben is említik. 1690-ben két kétkerekű malmot említenek, az egyiket lerombolták.235 236 1702-ben ezt írják az uradalmi összeírásban: „Itt az uraságnak malma vagyon a Sió vizén, a ki most két kerekű, de lehet akár hat, nyolcz kerékre is csinálni, mivel elegendő vize vagyon. A tiszt azért a jövő tavasszal legalább 4 kerékre megfogja csináltatni ezen malmot. A gátat közönségesen a jószág erejével egyszer megcsináltatván a tiszt, azután az ozoraiak tartoznakföntartani. ”136 Koppány Tibor szerint „Az először 1688-ban összeírt - és valószínűleg jóval korábbi eredetű - két vízimalmot 1736-1737- ben az uradalom az ozorai lakosok robotjával és szerződtetett molnárokkal építtette újjá. A két-két kerékre járó malmok a Sión átvezető híd két oldalán voltak és fából készültek. ”237 Bizonyára valamelyikkel azonos az a 18. századi ozorai malom, amely a Sió szabályozásának egyik legnagyobb akadálya volt.238 Az EKF nem jelöli.

60. Őcsényben 1690 körül három háromkerekes malmot írtak össze.239 Az EKF nem jelöli. 1772- ben a falutól nyugatra, a Sárvíz fő ága mellett két ártalmas malmot is jelölnek, ezen kívül a falu észak- nyugati szélén, a Sebes-fokból kinövő, a Bati-fokba csatlakozó folyóág a Malom kerölő nevet viselte.240 A dömösi prépostság 1138-ban összeírt birtokai között szereplő Vten települést, ahol malmot és két malomhelyet is említenek, Vajda Tamás Őcsénnyel azonosította.241 Györffy György kérdőjelesen Ecsény alakban oldja fel,242 minden bizonnyal a Somogy megyei Ecsennyel azonos.

61. Pakson 1549-ben 13 lakos 13 malom után adózott.2431565-1566-ban és 1570-1571-ben Pakson 11 kő után szedtek malomadót a törökök.244 Az EKF nem jelöl malmokat.

62. Papdin - pontosabban Alsópapdin (helye: Mucsi-Papdi-kápolna)245 - 1565-ben és 1570- ben egyaránt négy egykerekű malom működött, közülük három magyar (Tót Petre, Csetér András, Kara János, majd Kis Balázs) tulajdonban, egy pedig török egyházi alapítvány kezén volt.246 Az EKF nem jelöli.

63. Pálfalván (ma Pálfa) malom létére utal, hogy 1597-ben egy valószínűleg idevalósi molnár vett malmot Anyán egy simontornyai emberrel közösen (vagy javította meg a simontornyai vevő malmát).247 1700-ban Botka Ferenc örökösei 1350 forintért adták el a pálfalvi forgómalmot.248 Az EKF nem jelöli.

64. Pári nemesek egymás közti birtokügyében 1314-ban említik a malomban birtokolt jogrészt (porcionem quam habet in molendinis) is.249 Az EKF nem jelöli.

65. Peremartonban (helye: Somogyacsa-Peremarton-Pusztatemplom)250 1524-ben a veszprémi

232 Héderváry I. 434.

233 VELICS-KAMMERER 1890, II. 54.

234 DÁVID 1982, 266, 274, 289, 306.

235 HEGEDŰS 1979,48, 50, 57.

236 MERÉNYI 1904, 310. Idézi: HEGEDŰS 1979,78.

237 KOPPÁNY 1992, 236.

238 DÓKA 1979, 233.

239 ANDRÁSFALVY 2007,108.

240 Sárvíz-térkép 1772.

241 VAJDA 2007, 224.

242 GYÖRFFY 1987, II. 633.

243 VELICS-KAMMERER 1890, II. 96. Vö. SZAKÁLY 1969, 38.

244 VELICS-KAMMERER1886,1. 196, 205.

245 K. NÉMETH 2011,109.

246 DÁVID 1982, 286, 303.

247 Ld. részletesen Anyánál.

248 HOLUB 1974, 15.

249 AnjouOkm I. 308. sz.

250 K. NÉMETH 2011, 143.

138