Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

37. Kakasdon (Kákos) 1701-ben romos malmot említenek {„cujusdam ruinati Molendini aedifi- cium”).156 Az EKF Kakasától keletre, légvonalban kb. félúton a Schlossberg felé malmot jelöl (Shuster m.), a két patakág találkozása közelében, a nyugati ágon.157

38. Kandatelek - gyakoribb nevén Konda (helye valószínűleg: Dombóvár-Kiskonda158) - tartozékai között 1338-ban említenek malomhelyeket, amikor Dárói Péter az üres birtokot 50 márkáért eladta Ugali Pál mester országbírói ítélőmesternek.159 160 A malmot a Kondai-árok vize hajthatta.

39. Kapáson egy 1752-es tanúvallatás említ malmot. Egy 61 éves tanú „Azt is tudja, hogy kurucz világ előtt is most fönt álló malom helyén forgó malom volt melyben Fatens is benne volt és gazdáját is Mágocson lakozó Póznán nevű ráczot jól ismerte és azon Malom Kapási Malomnak neveztetett. '’16() Kapásra utaló helynevek Nagyhajmás délnyugati határában találhatók.161 A malmot a Nagyhajmáson eredő, a Hábi-patakba torkolló Hajmási-árok/Bikal-árok északnyugatról érkező ága, a Kapás-dűlő felől folyó patak vize hajthatta. Az EKF által Nagyhajmás alatt feltüntetett malom talán ezzel azonos.162

40. Kétyen {Kegy) 1695-ben malomhelyet írtak össze.163 Az EKF sem a mai Kétyen, sem a határában fekvő egyházas lelőhelyen, Kéty-Ó-templomon nem jelöl malmot, csak a falutól északkeletre (Sauer M.).

41. Koppányon (ma: Törökkoppány) egy 1092-re hamisított 14. század végi oklevél a tihanyi apátság javai közt említ malmot az ispán udvarháza mellett.164 Az oklevél saját keletkezési korára nézve minden bizonnyal valós információt hordoz.1651556-ban Dzsáfár lovas egykerekű malmát és Szinán aga kétkerekű malmát írták össze.166 A koppányi szandzsák 1574-1595 közti timár-javadalom jegyzéke Koppányban malomilletékeket is említ.167 Egy 1687-es összeírásban is szerepel a „Koppányi Vizén Való Malom”.1681690-ben egy tanúvallatás során egy 40 éves tanú így nyilatkozott: „ezen koppányi vizen a várhoz közel két kerekű malom volt, tudgja, hogj arrul az törökök Simegre adóztanak püspök urunknak", egy 75 éves tanú pedig így: „ Tudgya, hogj Koppan vára mellett magyar vár és két kerekű malom volt, hallotta, hogj az váróstul Sümegre adóztak veszprémi püspök uramnak, az malomiul pedig, tudgja bizonyosan, hogj az török az adót Sümegre atta. ”1691702-ben egyetlen egykerekű malmot említenek az Esterházyak kezén.170 Az EKF a falu délkeleti részén, az észak felől érkező patak torkolatától keletre jelöl malmot.171

42. Kónyiban (ma Nagykónyi) 1650-ben ezt írják az Esterházy-javak összeírásában: „Kuniba az kopáni bék egy három kerekő malmot csinált, melytől az Urnák tisztességes ajándékkal tartozik”}72 1669-ben egy magyar kézben lévő malom adózik az Esterházyaknak.1731687-ben is említik,174 Kónyi 1701-es szállólevelében malomhelyként szerepel, a földesúr háromévi adómentességet ígért a lakosoknak felépítése esetén.175 Helye a Koppány átkelője mellé tehető, ahol az EKF is malmot jelöl.176

156 UC 151:14.

157 EKF Coll. XII. Sect. 30.

158 K. NÉMETH 2012, 55.

159 VAJDA 2012b, 396. Regesztája a malomhelyek említése nélkül: AOkl XXVII. 212. sz.

160 MÁTÉ 2009. (BML IV. f. 3. VIII. 238.)

161 BMFN 1982,46-47: 2/88, 118.

162 EKF Coll. X. Sect. 28.

163 UC 62:33(y).

164 DHAI. 284.

165 Ld. erre HOLUB 1963, 44. 6. jegyzet.

166 VASS 1972, 65,71.

167 VASS 1978, 157.

168 HEGEDŰS 1979, 51.

169 SZAKÁLY 1975, 292.

170 MERÉNYI 1904, 313.

171 EKF Coll. IX. Sect. 23.

172 HEGEDŰS 1979, 32.

173 VASS 1978,194. 1679-re keltezve: HEGEDŰS 1979, 49.

174 HEGEDŰS 1979, 51.

175 MERÉNYI 1904, 315. Említi: HEGEDŰS 1979, 76.

176 EKF Coll. X. Sect. 25.

134