Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

43. Kölesden 1565-ben egy ötkerekű malom volt Tolna város lakossága kezében, 1570-ben pedig bizonyára ugyanaz a malom immár csak három kerékkel Musztafa budai pasáé volt.177 1772-ben Kö- lesdtől délkeletre, a Sárvízből kiágazó déli mellékágán ártalmas malmot jelölnek,178 az EKF nagyjából ugyanitt, a csatorna és a Sárvíz találkozásánál tüntet fel malmot.179

44. Körtvély (helye: Madocsa-Felső-Nyilas)180 tartozékai között egy 1443-ban átírt, 1145-re hamisított oklevélben említenek malmokat.181 A birtok részletes határjárása ismert 1437-ből, malmok említése nélkül,182 amelyek bizonyára a Dunán üzemeltek.

45. Kurdon a 13. század végén többször szerepelnek malmok a Mojs királynéi tárnokmester, később comes palatínus által az ábrahámi ciszterci apátság számára adományozott javak között. 1263- ban végrendeletében a Szent Márton egyház mellett fekvő malmot (unum molendinum in villa Kurd, a parte Ecclesiae S. Martini existentem) hagyta az apátságra.1831270-ben184 és 1272-ben185 két malmot említenek, 1273-ban malmot,1861280-ban malmokat (molendinis).187 1881552-ben egy jelentés arról tudósít, hogy „az Terek az Kapos wysezen Kwrdon meg chynalta azgatat”.m A malom a Kapos ma is meglévő átkelője - az egykori malomgát - északi felén, valószínűleg a keleti oldalon feküdt, bár néhány 18-19. századi térkép a nyugati oldalon jelöl malmot.189 Az átkelő az EKF szerint a malomtó gátján futott.190

46. Fák (helye: Sárpilis-Sár partja)191 határjárásában 1381-ben a Malomszeg nevű halastót említik [piscinam Malumszeg;piscinas... Molumszegh) }921450-ban Niczki Benedek és Dersanóczi Gergely mester között részletesen felosztották Fakot, megállapodásuk értelmében a Sárvizén malmokat együtt vagy külön szabadon építhetnek.1931506-ban a Sárvízen (Sarwyze) Niczki Fászlónak volt malma, aki tiltotta a budai Szűz Mária-káptalant attól, hogy Szék birtok határai között malmot építsen, mert az az ő malmának kárára lett volna.194 Egy 1772-es térképen Várdomb és Sárpilis között, a faluhely közelében, a folyó fő ágán malmot jelölnek (

molapilisiensis).195 A Malomszeg helynév ma is él Sárpilistől nyugatra, itt a legutóbbi időkig malom állt az 1381-ben már említett, ma is létező Kovácsfoka nevű vízfolyáson.196

47. Madocsán 1696-ban egy községi malmot írtak össze.197

48. Máré várát (ma Magyaregregy-Márévár) 1353-ban felosztották Becsei Vesszős és Töttös illetve Gunyafi István között. Vesszős és Töttös birtokrészén három malmot említenek: az egyik Gyouzlay fia néhai Pál malma volt, a másikat - bizonyára korábbi birtokosa vagy építtetője nevéről - Ivánkamalmának nevezték, a harmadik pedig Máré birtok folyóján feküdt (tria molendina, unum videlicet condam Pauli filii Gyouzlay, secundum Iwanca Mona vocatum et tercium molendinum in fluvio eiusdem possessionis Maré habita et currencia). Gunyafi István részén öt malom állt (cum qui177 DÁVID 1982, 287, 305.

178 Sárvíz-térkép 1772.

179 EKF Coll. XII. Sect. 28.

180 K. NÉMETH 2011,95.

181 RA 1/1. 71. sz.; FEJÉR II. 122. Vö. VAJDA 2007, 224.

182 DL 13043.

183 FEJÉR IV/3. 111.

184 FEJÉR V/l. 86.

185 MES III. 708.

186 FEJÉR V/2. 90.

187 HO VI. 259. A kurdi malmok történeti adataira összefoglalóan: HERVAY 1984, 47-49; FERENCZI 2003, 23-25; VAJDA 2003, 234, 236-237, 240.

188 SZALAY 1861, 104.

189 FERENCZI 2003, 24-25.

190 EKF Coll. XI. Sect. 29.

191 K. NÉMETH 2011,138.

192 FEJÉR IX/6. 259, 264, 265. Fordítása: SÜMEGI 1997, 417-419.

193 BÉKEFI 1894, 113-115.

194 SZAKÁLY 1998, 187. sz.

195 Sárvíz-térkép 1772.

196 TMÖL 1981, 498: 105/64. A Malomszeget tévesen helyezi (Báta)Szék határába SÜMEGI 1997,161; FERENCZI 2003, 62.

197 KÁRPÁTI 1987, 348.

135