Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
31. Hidason 1546-ban, 1552-ben és 1570-ben kettő, 1579-ben pedig már három malmot írtak ösz- sze, 1570-ben romosnak mondják őket.138 A grábóci görögkeleti kolostor évkönyve örökítette meg, hogy ,A Bonyhád és Hidas közti határban, a királyi hídnál malmot építettünk.’’ A bejegyzés előtt 1603-1610 közti (utána pedig 1663-as) tevékenységekről van szó, ezért vélhetőleg ezekben az években épült (talán inkább újjá) a malom.139 A középkori faluhelyhez legközelebb eső malom az EKF- en a Krámer-malom a Hidastól északra húzódó domb lábánál,140 vélhetőleg ezzel azonos. 32. Hídvégen (helye: Tengelic-Alsó-Hídvég)1411546-ban és 1552-ben négykerekű malom őrölt a Sárvízen, amely Kászim bég embere, egy Hajdár nevű vojvoda kezén volt.142 Az EKF nem jelöli. 1772- ben Hídvég mellett a Sárvízen ártalmas malmot tüntetnek fel.143 33. Horhiból (helye: Felsőnyék-Tükrösi-oldal)144 145 származik a mai Tolna megye első malomemlítése: 1138-ban a dömösi prépostságnak két malma is volt itt, két molnárral (In villa Hurch sunt duó molendina et cum duobus molendinarijs.),U5 bizonyára a Tita-patakon. Az EKF nem jelöli. Meg kell jegyezni, hogy a helynév azonosítása vitatott; Szabó Dénes és az ő nyomán Vajda Tamás Horhival azonosította,146 Györffy György azonban a szintén Tolna megyei Harcra vonatkoztatja.147 Az előbbi mellett szól, hogy Horhi környékén a prépostságnak voltak birtokai (pl. a szomszédos Nyék Neku néven), Harc környékén azonban nem. 89. Inámban (ma Gölle-Inámpuszta) 1653-ban írtak össze malmot,148 amely az Attala-Inámi- vízfolyáson működhetett. 34. Ireg (ma Iregszemcse) haszonvételei közt 1387-ben malmokat is említenek, amikor a falut Zsig- mond király Tamási Henrik fiainak adományozta.149 Az EKF nem jelöl malmokat. 35. Jánosiban (ma Komló-Mecsekjánosi) 1256-ban egy leánynegyed kiadása kapcsán elvégezték a birtok negyedének határjárását, amelynek során egy mocsarat említenek, amely felett régi malomhely van {paludem super qua est vetus locus molendini) .15° 1329-ban egy birtokosztályban két malom szerepel. A felső malom a falu Komló felé eső részén feküdt, ennek a birtokrésznek a határjárásában említik a malom árkának (fossatum) hídját, majd a gátját (gath). A falu másik felében állt az alsó malom. Ennek a birtokrésznek a leírásában szerepel az alsó malom gátja (clausura), továbbá egy (harmadik malomhoz tartozó) malomárok is.151 Jánosi nemesek jánosi birtokrészének tartozékai között 1359-ben malomhelyeket említenek, amikor a birtokrészt elcserélték a pécsi káptalan gadányi részbirtokáért.152 Az EKF Jánosi déli szélétől délnyugatra, a Kaszárnya-patak és az északnyugat felől belefolyó patak találkozásánál jelöl malmot.153 A Pesty-féle dűlőnévgyűjtés szerint Jánosi helység a török kor előtt „délnekfeküdt, mellynek nyomai maiglan is tapasztalható és látható a plébánia földön (Mühlberg dictum), itt részint kőalap építésből származó, részint égetett téglákat mos ki a záporeső és a szántóeke vett ki”.154 36. Kalaznón 1565-ben egy egykerekű, magyar kézben lévő malmot említenek a defterek.155 Az EKF nem jelöli. 138 DÁVID 2006, 61. 139 SZILÁGYI 1999, 75. 140 EKF Coll. XII. Sect. 30. 141 K. NÉMETH 2011,162. 142 DÁVID 1982, 267, 275. 143 Sárvíz-térkép 1772. 144 K. NÉMETH 2011,78. 145 MES I. 95. 144 SZABÓ 1954, 42; VAJDA 2007, 224. 147 GYÖRFFY 1998, IV. 633. 148 SZAKÁLY 1981, 210. 149 Héderváry I. 99; ZsO I. 317. sz. 150 Zichy I. 10. Vö. VAJDA 2007, 233. 151 KŐFALVI 2006, 98. sz. Ld. még: KŐFALVI 2005, 162; említi: VAJDA 2012b, 385. 152 KŐFALVI 2006, 269. sz. 153 EKF Coll. X. Sect. 29. 154 PESTY. 155 DÁVID 1982, 288. 133
