Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

26. Fülöpszerdahelyen (helye: Bonyhád-Jung-major)114 1546-ban egy, 1552-ben, 1570-ben és 1579-ben pedig egyaránt két malmot írtak össze, 1570-ben a malmok romosak voltak.115 Egy 1746- os térkép Bonyhádtól északra, a Völgységi-patak mentén futó Pécs-fehérvári országút mellett a falu középkori templomának romjait jelzi, az út másik oldalán, a patak mellett pedig malmot tüntet fel.116 Helyén ma is malom van,117 amely így valószínűleg csaknem 500 éve kontinuus helyen áll.

27. Gerézden (helye: Somogyacsa-Gerézdpuszta-Pusztaszentegyház)1181302-ben a veszprémi püspök az egyház egy elhunyt gerézdi (Guerech) nemes jobbágya földjét két másik helyi prediálisnak adományozta; a birtok elhatárolásakor említik az egyik megajándékozott prediális által a Füzegy folyón létesített malmot és a malom melletti rétet.119 120 Egy 17. század végi összeírásban is szerepel itt malom (Gerest).120 Az EKF is jelöli, a mai Gerézdpuszta két részét összekötő Koppány-híd nyugati oldalán.121

87. Göllén 1653-ban írtak össze malmot,122 amely bizonyára a Göllei-patak vizét használta fel. Az EKF a falu északkeleti szélén jelöl malmot.123

28. Görbőn (ma Pincehely-Görbő) 1565-ben és 1570-ben négykerekű malom őrölt a Kapóson Szi- nán pasának.1241702-ben az ozorai uradalom összeírása tiltja a pincehelyieket, hogy a „görbéi" malomban őrlessenek.125Egy 1819-es térkép a Kapos átkelőjétől kissé délre malmot tüntet fel, 1828-ban ugyanott régi malmot (antiqua mold) jelölnek.126 Az EKF ettől a helytől délebbre jelöl malmot. 127He- lyén nemrég malomkő került elő földmunka során, ld. a Régészeti adatok a vízimalmokról című részt.

29. Gyánton (helye: Tolnanémedi-Gyánti-földek)1281423-ban négy malom is működött, amelyeket Nagymihályi Albert vránai perjel építtetett illetve újított fel (per nos de novo praeparata et re- formata). A malmokat lelke üdvéért november 11-én a fehérvári johannitáknak adta azzal a kikötéssel, hogy a következő évi Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig még az ő bírója (iudex) élvezze a malom jövedelmét.129 Bizonyára ugyanez a malom volt Ahmed bég kezében 1565-ben és 1570-ben, immár három kerékkel.130 Egy 1690-es összeírás szerint nincs malma.131 A falu helyén előkerült egy középkori malomkő, ld. a Régészeti adatok a vízimalmokról c. részt.

30. Henyén (helye: Tamási-Alsócseringát)132 1669-ben egy magyar kézben lévő malom adózott az Esterházyaknak.133 Valószínűleg erre a malomra vonatkozik a „henyei pusztán” 1807-ben említett „régi puszta malom gátja”.134 Egy 1778-as térkép grafikus jellel jelöli a Koppány déli partján, a ma is létező henyei átjáró keleti felén,135 az EKF hasonlóképpen.136

88. Hernyókén (ma Sásd-Hörnyék) 1547 körül, 1556-ban és 1580-ban egykerekű malmot írtak össze, magyar birtokossal.137

114 K. NÉMETH 2011,43.

115 DÁVID 2006, 61.

116 TML T 20. Terreneum Praedii Fűlőp-Szerdahel.

117 TMFN 1981, 359-360: 77/374.

118 K. NÉMETH 2011, 143.

119 KUMOROVITZ 1953,10. sz.

120 UC 46:71.

121 EKF Coll. IX. Sect. 23.

122 SZAKÁLY 1981, 210.

123 EKF Coll. IX: Sect. 25.

124 DÁVID 1982, 287, 304.

125 MERÉNYI 1904, 308. Említi: HEGEDŰS 1979, 77.

126 MNL S 16, No. 1081.

127 EKF Coll. XI. Sect. 27.

128 K. NÉMETH 2011,167

129 FEJÉR X/6. 594; FENYVESI 2000, 581. sz.

130 DÁVID 1982, 287, 304.

131 HEGEDŰS 1979, 59.

132 K. NÉMETH 2011, 157.

133 VASS 1978, 194. 1679-re keltezve: HEGEDŰS 1979, 49.

134 K. NÉMETH 2001,90.

135 MNL S 16, No. 176.

136 EKF Coll. XL Sect. 27.

137 VASS 1982,165-166,169.

132