Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

in Fyzek) levő malmának minden harmadik heti jövedelmét a szentpáli pálos kolostornak adományozta.95 1435-ben az említett Pál fia István húsz forintért elzálogosította a kolostornak a Döröcske határában fekvő, Hídvég nevű helyen álló malmát {intra metas possesionis Derenche in loco Hydwegh habitum). Szintén ő 1436-ban valószínűleg ugyanazt a (most hídfarkinak mondott) malmot a pálosok egy másik, Döröcske feletti malmáért - amelyet korábban végrendeletileg rájuk hagyott - Miklósi Péter fia Lászlóval elcserélte (

quoddam molendinum suum in fluvio Fyzygh currens in Fíydfarrk constitutum pro quodam alio molendino fratrum superpraefatam villám Derechke habito, quod scilicet alias eisdem testamenter legaverat... mutavit).961438-ban Döröcskei István a szentpáli kolostor egyik cellájából elhurcolta szolgáját, ami miatt egyebek mellett kötelezte magát, hogy malmát a szerzeteseknek adja.97 *1482-ben István dömösi prépost a pálosoknak adta a prépostság Fekethew nevű pusztáját, részben kegyességből, részben kárpótlásul, mert az általa építtetett halastóból kiömlő víz (valószínűleg a gát átszakadásával) a pálosok két malmát és rétjét elpusztította (quia duó molendina...fratrum per inun- dacionem ex piscina per eum constructa sunt suffocata).9& Az EKF nem jelöl malmot.

21. Edelényről (helye: Nagykónyi-Eledény)99 100 1650-ben - amely ekkor puszta - ezt írják az Esterházyak egy összeírásában: „egy Malom vagyon rajta, Ibrahim bék bírja, egy karmazsin csizmája jár az Úrnak tőle”}00 1690-ben egy tanúvallatás során egy 40 éves tanú így nyilatkozott: „Ozorához conscribált faluk és puszták közzül (...) Edelvét malmostul hallotta az régi polgároktul, mikor ide be jöttek Koppánban, hogy ő herczegségéé. ”101 Az EKF nem jelöl malmot. A Koppány 1838-as szabályozási terve Eledényi malom néven ábrázolja, a folyón ma is létező átjárójától DNy-ra.102

85. Egerszegen (ma Felsőegerszeg) 1580-ban négykerekű malmot írtak össze a törökök.103

22. Egregyen (ma Magyaregregy) 1411-ben egy egregyi jobbágy malmát földesura, Izményi Péter lefoglalta, midőn a jobbágy kötelezettségeit teljesítve Bátmonostori László Battyán birtokára költözött.104 Az EKF a falu déli végén malmot jelöl.105

23. Étén (helye: Decs-Ete)106 1535-ben említenek először malmot a bátai apátság javainak összeírásában: „Item Etthen alól az Gylucz melyben vagyon hat ház és egy malom hely"}071690-ben egykerekű malmot írtak össze, amelyhez kis mértékű rekesztéssel vezették a vizet.108 1772-ben az Etei domb tövében a Sárvízen két ártalmas malmot jelölnek.109

24. Faddon 1566-ban 50 akcse malomadót szedtek be a törökök.110 Az EKF nem jelöl malmot.

86. Fonóban 1653-ban írtak össze malmot,111 amelyet a Baté-Magyaratádi-vízfolyás hajthatott. Az EKF a falutól északnyugatra jelöl malmot a patakon.112

25. Földváron (ma Dunaföldvár) 1546-ban négy, 1562-ben tíz, 1580-ban és 1590-ben pedig egyaránt öt, egész évben járó malomkereket írtak össze a defterek.113 Az EKF nem jelöl malmot. A Duna medréből előkerült egy középkori hajómalom, ld. a Régészeti adatok a vízimalmokról c. részt.

95 ZsO V. 2555. sz. Vö. DAP II. 435.

96 DAP II. 435. Vö. F. ROMHÁNYI 2010, 76.

97 DAP II. 436.

99 DAP II. 435. F. Romhányi Beatrix szerint e két malom Szentpálon állt volna: F. ROMHÁNYI 2010, 148.

99 K. NÉMETH 2011,63.

100 HEGEDŰS 1979, 32.

101 SZAKÁLY 1975, 292.

102 MNL S 16, No. 235. A malom helye: TMFN 1981, 111: 16/169.

103 VASS 1982, 168.

104 SZAKÁLY 1998, 68. sz.; Zichy VI. 105-106.

105 EKF Coll. XL Sect. 30.

106 K. NÉMETH 2011, 52.

107 SÜMEGI 1993, 101.

108 HOLUB 1960, 13.

109 Sárvíz-térkép 1772. A jelmagyarázat már decsi malmoknak nevezi őket.

110 VELICS-KAMMERER 1890, II. 358. Említi: HEGEDŰS 1997, 165.

111 SZAKÁLY 1981,210.

112 EKF Coll. IX: Sect. 25.

113 KÁLDY-NAGY 1985, 255.1560-1561-ben 312,1561-1562-ben 287 akcse malomadót szedtek be a törökök. VELICS-KAMMERER 1890, II. 258. Vö. SZILÁGYI 1978, 46.

131