Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
oldott falu egyik középkori birtokosának, a horogszeri, keresztúri, laki és apari előnevet is viselő Garázda család egyik tagját tisztelhetjük.76 A Dávid Géza által Csór (Csuz, Csőr) alakban feloldott helynév az 1571-es dzsizje-defterben egy alkalommal Csul alakban is feltűnik,77 amely megerősítheti az azonosítást. Ha a Dávid Géza által az összeírások sorrendje alapján felvetett Ódány környéki azonosítást pontosítani szeretnénk, akkor észre kell vennünk a defterekben feltűnő, a középkorban ismeretlen Cséltormást, amelyet Dávid Géza és Engel Pál is a mai Nagytormással feleltetett meg,78hiszen Nagytormás kb. 5 km-re fekszik északkeletre a mai Ódánypusztától. Cséltormás nevének előtagjában a Csór~Csul/Csől nevet sejtem, ennek nyomán úgy vélem, hogy a változatos formában lejegyzett nevű falu Nagytormás környékén kereshető, a tőle északra összefolyó Hidas-patak vagy a Patlani-víz mentén. Az EKF Nagytormástól (a térképen Kis Tormás) északra a Hidas-patakon malmot jelöl,79 ma az egykori malomtól északnyugatra fekvő szántóföldet Malom-dűlőnek nevezik.80 84. Csőke faluban (ma Gölle-Török templom)811653-ban írtak össze malmot,82 amely bizonyára a falu mellett, az Inámi-mellékág nevű vízen létesült. 16. Decsen 1565-66-ban szedtek malomadót a törökök.831772-ben Decstől délkeletre, a Sárvizet és a Visszafolyó-Dunát összekötő Rév Malom Fok északi ágán, a Duna közelében malmot jelölnek.84 17. Donáton 1570-ben egykerekű malmot írtak össze.851859 körül Nagyszékely határában, „a do- náti malomhoz közel levő szántóföldön’ középkori keresztet szántottak ki,86 amely bizonyára a középkori település helyét jelöli. Helye a Nagyszékelyi-ároknak a Donát-patakba torkollásánál azonosítható, ahol a második katonai felmérés (a továbbiakban: MKF) idején még Kis malom néven malom létezett.87 18. Dorogon (ma Kisdorog) 1695-ben malomhelyet írtak össze.881701-ben régi malomépület helyét említik {„videtur antiqui molendini aedificium’Y9 Az EKF a falu nyugati szélén malmot jelez (a kettéágazó patak Kovácsi irányából folyó ágán további kettőt, a Nagyvejke felől érkező ágán négy malom látszik).90 19. Döbröközön 1446-ban Rozgonyi János panasza szerint Mesztegnyői Szerecsen Péter a döb- röközi vár alatti malmot a hozzá tartozó épületekkel együtt (molendinum ibidem sub Castro Debre- gesth... simulcum universis attentiis et cunctis edificiis) a saját birtokára vitte; a malmot épületestől a régi helyére visszaállítani kérte.911693-ban (Dobokesz) négy malmot említenek a mocsárban, közülük kettő romos.921720-ban az egyik malom helyét így adták meg: a falu mellett, „amint a kelő a vár felé átalmegyen, melynek cölöpjei most is látszanak”, a másikét pedig így: „a váron alul (...) egy jó stuczlövésnyire (...) amint a víz délfelől a part mellé kifordul”.93 Az EKF a Kapos két ágán át vezető átkelő mellett, közvetlenül a nyugati ág északi oldalán jelöl malmot.94 20. Döröcskén (ma Somogydöröcske) 1416-ban Döröcskei Pál, a Füzegy hídjánál {in fine pontis 76 CSÁNKI 1897,421,467. 77 DÁVID 1982,120. 78 DÁVID 1982,120; ENGEL 2001. 79 EKF Coll. XII. Sect. 29. 80 EOV 24-221. 81 K. NÉMETH 2011, 69-70. 82 SZAKÁLY 1981, 210. 83 VELICS-KAMMERER 1890, II. 336. Egy hivatkozás nélküli adat szerint 1696-ban „a püspöknek a Sárvizén malma volt". AND- RÁSFALVY 2007,115. 84 Sárvíz-térkép 1772. A jelmagyarázat már decsi malmoknak nevezi őket. 85 DÁVID 1982, 287, 304. 86 RÖMER 1866, 109-110. 87 MKF. 88 UC 62:33(y). 89 UC 151:14. 90 EKF Coll. XL Sect. 29. 91 DL 13937. 92 UC 5:42 (b); UC 29:47. 93 MERÉNYI 1905, 337. 94 EKF Coll. X. Sect. 27. 130
