Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

először 1655-ben említik, a magyarok 1660-ban pusztították el.54 A malom a 18. század végén Berkitől délkeletre, a Kapos déli felén, Kisberki közelében állt.55

8. Bonyhádon 1546-ban két egykerekű malom működött, 1552-ben és 1570-ben pedig egyaránt három malmot írtak össze.56 Az EKF Bonyhádon a Völgységi-patakot keresztező út (a mai Zrínyi Miklós utca) északi oldalán, a patak nyugati felén jelöl malmot.57

9. Bölcskén 1546-ban négy, 1562-ben három, 1580-ban és 1590-ben pedig öt-öt malomkereket írtak össze a defterek.58 Káldy-Nagy Gyula szerint a kerekek számának növekedése talán azzal függ össze, hogy a malmok részben kallómalmok voltak.59 1696-ban községi malmot említenek.60 Az EKF nem jelöl malmot a Dunán.

10. Célén (Alsócél; ma Závod-Cilleri-rétek)61 1565-ben négy egykerekű malom őrölt, közülük három magyar kézen volt, egyet pedig török egyházi alapítvány birtokolt. 1570-ben már csak három malom üzemelt, két egykerekű magyar, egy kétkerekű pedig török alapítványi birtokban.62 Az EKF feltünteti a templom romjait, ettől északra, a két patak találkozásától kissé délkeletre malmot is jelöl.63

11. Csatáron (ma Szekszárd-Csatár) 1565-66-ban szedtek malomadót (60 akcse) a törökök.64

12. Csefőn (helye: Hőgyész-Teveli-szántók)651565-ben és 1570-ben is egy-egy egykerekű malom volt, előbb magyar (Varga András), majd török kincstári tulajdonban.66 Az EKF nem jelöl malmot.

13. Csetényben (helye: Sárszentlőrinc-Csetény)671418. február 23-án éjjel a simontornyai várnagyok és püspökszékelyi, egresi, miszlai és görbői népeik a pécsi püspöknek a Sár (Saar) folyón épített négykerekű malmára törtek és teljesen lerombolták.68 Egy 1690-es összeírás szerint nincs malma.69

14. Csernelen (ma: Hőgyész-Csernyéd)70egy ismeretlen korú tanú 1762-es vallomása szerint „a mostani szakáli új forgó malmon alul volt a csernyédiek malma, melynek ezen régi helyét és cövek- jeita tanú még látta”’.71 72 Az egyik tanúnak „a mostani, a vizen túlfekvő szakáli malmon alul nem mesz- sze mutatták az elpusztult csernyédi falunak régi malom-helyét”P Az EKF nem jelöl malmot.

15. Csórón 1565-ben egy, 1570-ben pedig két egykerekű malom működött, előbbi magyar tulajdonban volt.73 A település helye ismeretlen, Dávid Géza szerint talán a Tolnanémedi és Simontor- nya délkeleti határában feküdt Csőrvölgyi-puszta környékén kereshető, de az összeírás sorrendje alapján Ódány környékén is fekhetett.74 Hozzávetőleges lokalizálása véleményem szerint a defterbe bejegyzett, középkori magyar birtokosra vonatkozó adat alapján végezhető el. 1546-ban és 1565-ben is említést tettek Garázda Ferenc birtokáról,75 akiben nagy valószínűséggel a középkori forrásokban Chewl, Chyewl, Chyl, Chywl, Chwl, Cyl, Czewl alakban szereplő, Csánki Dezső által Csői alakban fel54 TOLNAI 2012, 53.

55 EKF Coll. IX. Sect. 26.

56 DÁVID 2006, 60.

57 EKF Coll. XII. Sect. 30.

58 KÁLDY-NAGY 1985,146.

59 KÁLDY-NAGY 1985,147. A régi defterkiadás szerint 1549-ben négy lakos négy malomkerék után adózott (VELICS-KAMMERER 1890, II. 96), 1565-1566-ban pedig két kő után fizettek malomadót (VELICS-KAMMERER 1886,1. 198). Ld. még: SZILÁGYI 1978, 46.

60 KÁRPÁTI 1987, 348.

61 K. NÉMETH 2011,175.

62 DÁVID 1982, 288, 306.

63 EKF Coll. XL Sect. 29.

64 VELICS-KAMMERER 1890, II. 335.

65 IC NÉMETH 2011, 79.

“ DÁVID 1982, 286, 304.

67 IC NÉMETH 2011, 138.

68 ZsO VI. 2533. sz.; C. TÓTH 2000, 53. sz.

69 HEGEDŰS 1979, 59.

70 IC NÉMETH 2011,77.

71 KÄMMERER 1908, 15.

72 Uo. 17. Hegedűs László szerint a tanúvallomások szerint a malom kétkerekű volt: HEGEDŰS 1979, 47.

73 DÁVID 1982, 287, 304.

74 DÁVID 1982, 120.

75 DÁVID 1982, 184, 287.

129