Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

Barbély eladta a malmot a simontornyai töröknek, pedig Csapai kérte, „hogy idegen, pogány kézre ne menjen a malom", ennek érdekében hajlandó lett volna kifizetni Barbély részét is. Barbély egyebek mellett azzal magyarázta tettét, hogy a kádi megüzente neki: a malmot neki adja el, különben elsüllyeszted, „a többi török is neheztelt rá, állítva: a hajdúk mind a malom miatt tesznek kárt bennük”. Barbély vallomásából kiderül, hogy a malom megölt egy őrletni jövő asszonyt, „akinek díjában 100 forintot fizettek", s aki miatt a simontornyai kádi karóba akarta húzatni mindkettejüket. Ezért adta el a töröknek a malmot 300 forintért, és ezért szökött el mindenét hátrahagyva Simontornyáról. Szerinte Csapai felesége az egykerekű malom jövedelméből sütött és árult. Az eladás után a hajdúk „elégették" a malmot.37 Csapai valószínűleg pálfalvi (ma Pálfa) lakos lehetett, mert egy másik, töredékes jegyzőkönyv szerint megegyezésükben az is szerepelt, hogy a malmot ide hozzák fel, bizonyára javításra.38 Az 1780-as években készült első katonai felmérés (a továbbiakban: EKF) nem jelöl malmot Janya közelében.

2. Aparon (ma Aparhant része) 1546-ban és 1552-ben két-két, 1570-ben egy, 1579-ben pedig három malmot írtak össze.39 Az EKF sem Aparon, sem Hanton nem jelöl malmot.

3. Arcsán (helye: Tamási-Öreghenye)401299-ben a birtok felét a malomhellyel együtt a szekszárdi konvent átengedte nemes jobbágyainak, Illésnek és Ivánkának, akik megfizették a konvent a fehérvári káptalan felé fennálló hat márkás tartozását.41 A falu nem élte meg a törökkort.

4. Ábrahámon 1524-ben említenek egy malmot, amely a Werbőczy István és Dárói Majos Mihály özvegye közti osztozkodás során egy nagy halastóval együtt az apátság birtokában maradt.42 Talán rá vonatkozik egy 1692-es adat, amely szerint „ Vagyon az Berken egy Puszta Malom helly, az holott az előtt az Töröknek Malma volt”.431720-ban a Dombóvár melletti Tüskepusztán egy egykerekű, alulcsapó malmot írtak össze.44 Az épületet 1735 után hagyhatták el, az EKF már nem jelöli.45 46 Helyét Fe- renczi László 2003-ban a Konda-patak bal oldalára, a dombóvári Köztársaság utcától délre, a kórház környékére tettetnem sokkal északabbra maradványait 2009-ben Szabó Géza és Boruzs Katalin tárta fel, ld. a Régészeti adatok a vízimalmokról című részt.

5. Bátán 1568-1569-ben 150 akcse malomadót írtak össze.47A defterekben a törökök által 1570 januárja és 1571 januárja között Batai városban beszedett jövedelmek felsorolásában találkozunk malmok után befolyt összeggel (240 akcse).48 Ezt Sümegi József Bátára vonatkoztatta,49 de valószínűleg inkább (Duna-)Patajra vonatkozik.

6. Berekalon (ma Hidas-Berekaljadűlő)50 1546-ban és 1552-ben három-három, 1570-ben és 1579-ben pedig már négy-négy malmot írtak össze.51 Az EKF nem jelöl malmot a környéken.

7. Berkiben (ma Nagyberki) 1486-ban említenek halastavat a rajta álló malmokkal együtt, amelyeket két nemes a szentpáli pálos kolostornak adott.52 53 Egy 1719-es tanúvallatás szerint „Dombóváron felül egy mérföldéi vagyon bizonyos Berky Gát nevű malom Gát, azon is által mehetni a Kapos Vizén”.53 A malom kétségtelenül török kori eredetű, mert Berkigát néven török palánkvár is létezett,

37 DOMINKOVITS 2001,175,192, 199. sz. E forrás ismeretét Torma Istvánnak köszönöm.

38 Uo. 65.155. jegyzet.

39 DÁVID 2006, 61.

40 K. NÉMETH 2011, 158.

41 VAJDA 2005, 220.

42 DL 72207. A malom történeti adataira részletesen: FERENCZI 2003, 20-21.

43 ZSÍROS 1983, 8.

44 MERÉNYI 1905, 323; FERENCZI 2003, 20-21.

45 SZABÓ 2010b, 191.

46 FERENCZI 2003,21.

47 VELICS-KAMMERER 1890, II. 380.

48 VELICS-KAMMERER 1886,1. 205.

49 SÜMEGI 1993, 108.

50 BMFN 1982,1. 548: 109/91.

51 DÁVID 2006, 60.

52 GUZSIK 2003, 88; F. ROMHÁNYI 2010, 88,148.

53 MÁTÉ 2009.

128