Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

Jelmagyarázat O malmok

a középkori Tolna megye határa

t

0 10 20 km r

1. kép. Vízimalmok a középkori Tolna megyében (a számok az adattári tételekre utalnak; a térképen nem szerepel: 79. Sziget; 90. Sajgó)

árok) Nak és Inám, a Kondai-patak Konda és Ábrahám malmát, a déli mellékvizek közül a Baranya- csatorna előzményén létesült Szekcső, Vázsnok, valamint valószínűleg Sásd, a Baranya-csatorna mellékvizén, a Gödrei-vízfolyáson Hernyék, a Hábi-patakon Olaszfalu, a Hábi-patakba folyó Hajmási- árok mellékágán Kapás, a Méhész-patakon pedig Mekényes malma. A Baranya-csatornát tápláló Kaszárnya-patak (vagy Hamvasnak is nevezett északkeleti mellékvize) Jánosinál, a Kisvaszari-vízfolyás vize pedig Radcán és/vagy Meszesen hajtott őrlőberendezést.

A Sió rövid Tolna megyei szakaszán malmot hajtott Ozorán és Simontornyán, a bele torkolló Tita- patak pedig Horhiban és Nyéken.

A Sió Simontornya után egyesült a Sárvízzel, utóbbin malom üzemelt Pálfalván, Csetényben, Kö- lesden, Hídvégen, Anyán, Szekszárdon, Őcsényben, Étén, Lakon, talán Széken és valószínűleg Bátán.

124