Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében
A középkori Tolna megye 92 településéről sikerült eddig vízimalomra vonatkozó adatokat gyűj- tenem az 1703 előtti időszakból, további egy malmot pedig régészeti adatból ismerünk. A teljes megye 1545-ös török kézre kerüléséig 28 helység vízimalmait ismerjük. Az Árpád-kori 5 adatot a dö- mösi prépostság 1138-as adománylevelében szereplő Horhi település molnárai, valamint négy 13. századi adat jelenti. A 14. században további 8, a 15. században 10, a 16. században a hódoltság előtt 3 malom tűnik fel. A 16. század második felének magyar és török forrásaiban 40, míg a „hosszú” 17. században további 21 malom kerül elénk a forrásokban. A malmok felbukkanása középkori forrásokban esetleges, többször szerepelnek azonban hatalmaskodások leírásában, így pl. 1366-ban a veszprémi püspök naki, 1418-ban a pécsi püspök cseté- nyi, 1446-ban pedig Rozgonyi János döbröközi malmát érte károkozás. Egy-egy terület malmairól részletes összeírások csak a török kortól kezdve vannak, 1686 után pedig a korai összeírások, urbáriumok is jól hasznosíthatók. Az adattáramban felsorolt malmoknál bizonyára jóval több létezett a középkorban, amelyekről nem maradt fenn forrás.16 Elég csak az 1860-as években keletkezett Pesty Frigyes-féle összeírásra utalni, amely számos, más forrásból nem ismert, de valószínűleg középkori eredetű malomhelyet is említ. így pl. Decsen a Malom fok nevének eredetéről ezt írták: „régi időben rajta volt malomról neveztetik”,17 Lápafőn pedig ezt „Malomuti szántóföldek és rétek ez utóbbin van egy vizes malom — a’ határban több malom helyek láthatók — ezek szinte a’ Lápa nevű folyónak a’ törők hadjárat alkal- mávali elfojtásával lettek meg semísitve.”18 Figyelemre méltó végül Szakályban a beszédes Malomhely nevű rét.19 Itt érdemes kitérni a malomhely (locus molendini) kifejezés jelentésére, hiszen gyűjtésembe nemcsak a középkori oklevelek malmokra, hanem a malomhelyekre vonatkozó adatait is besoroltam. Holub József szerint a malomhely kifejezés alatt a középkorban nem a puszta malmokat, hanem a malomhoz tartozó, általában 1 hold nagyságú földterületet értették, amelyhez a malom épülete mellett a molnár háza és földje is tartozott.20 Tringli István szerint a malomhely olyan hely „ahol egykoron malom állt és az épület újjáépítésével vagy helyrehozatalával újra malmot lehetett üzemeltetni”.21 22 Bár a két fenti értelmezés is helytálló, legújabban azonban Vajda Tamás figyelt fel arra, hogy „A középkori oklevelek szinte kivétel nélkül akkor használják e kifejezést, ha érzékeltetni kívánják, hogy a malom helyszínének tágabb környezete és a malom tulajdonosa eltér egymástól, vagyis a malom tulajdonosa kizárólag a malom és az ahhoz tartozó infrastruktúra helyének tulajdonosa, illetve bérlője.”21 Bizonyosnak látszik, hogy - akárki is volt egy birtok tulajdonosa - a malomépítésre alkalmas helyeket akkor is pontosan számon tartották, ha valamilyen oknál fogva éppen nem állt rajta működő malomépület. Az alábbiakban a megye négy nagyobb folyóját nagyságuk alapján növekvő sorrendbe rendezve (Koppány, Kapos, Sió, Sárvíz, Duna) tekintem át a malmok elhelyezkedését rajtuk és mellékvizeiken (1. kép). A Kapósba Regöly alatt torkolló Koppány folyón Döröcskén, Peremartonban, Gerézden, Kop- pányban, Edelényben, Kónyiban, Páriban, Szemcsén, Tamásiban, Henyén és Arcsán voltak malmok. Mellékvizei közül az Iregi-patak vize Iregben hajtott malmot. A Némedi után a Sió vizét növelő Kapóson Berkiben, Döbröközön, Kurdon, Szakályban, Cser- nyéden, Pincehelyen, a szemközti Görbőn, végül Gyánton van adatunk malmokról. A Kapósba északról torkolló patakok közül a Baté-Magyaratádi-vízfolyás működtette Fonó, a Göllei-patak Gölle, ennek mellékvize, az Inámi-mellékág Csőke, az Attala-Inámi-víz (vagy keleti ága, a Várongi16 Számos valószínűsíthetően középkori eredetű, de csak az újkorban említett malmot gyűjtöttünk össze egy másik tanulmányban: K. NÉMETH-MÁTÉ 2014. 17 GAÁL-KŐHEGYI 1973,1. 341. 18 GAÁL-KŐHEGYI 1977, III. 322. 19 Uo. 300. 20 HOLUB 1963,49. 21 TRINGLI 2001, 252. 3. jegyzet. 22 VAJDA 2003, 212-217. 123
