Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

magasodó szíj szorítóval oldották meg

4

9. így ez a sír már a késő avar kor második felére keltezhető. A sír bolygatott volt, tehát lehetséges, hogy több veret is volt a sírban. A 33. sírból (24. tábla) nem került elő csat, így feltételezhető, hogy a bal medencelapátnál előkerült egymásra hajtott, ellapított végű, ovális, öntött bronzkarika helyettesíthette. Az övet hat darab olyan téglalap alakú keskeny, öntött bronzveret díszítette, melyek közül háromnak karikacsüngője van, a másik háromról pedig feltételezhető, hogy szintén rendelkeztek karikacsüngővel. Két szeggel rögzítették őket. Egy kivételével szélük poncolt díszítésű, az egyiket a két szög körül is poncolt díszítéssel látták el. Az öv nagyszíjvége csuklós szerkezetű, öntött bronz, áttört indás díszű. Rögzítése két szeggel történt. Nem tokos szerkezetű, a felső tag hátsó felén csak egy besüllyesztett mező van. Az övnek egy mellékszíja lehetett, melyet egy áttört díszű, öntött bronz kisszíjvég díszített. Mintája talán egy nyújtott griffet ábrázol. Rögzítése ugyanazzal a technikával történt, mint a nagyszíjvégé. A sírból egy lemezes bronzveret került még elő, töredékes állapotban, mely alakja és helyzete miatt akár egy másik kisszíjvég is lehet. Az övön valószínűleg övbújtató is volt, melyre két vastöredék utal. A csüngős veretek alatt fekete elszíneződést, a bőröv maradványát lehetett megfigyelni. A karikacsüngős téglalap alakú veretek legkorábbi darabjai a tiszafüredi temetőben préselt, lemezes veretekkel fordultak elő, a legkésőbbiek pedig griffes-indás tokos szíjvégekkel együtt.

5

0 Közép avar kori használatuk tehát belenyúlik a késő avar kor elejébe, ahogy ezt a jelen sír is igazolja. A 34. sír (25. tábla) övét egy bronzlemezes csattesttel ellátott trapéz alakú, ónozott fejű bronzcsat fogta össze. Az övön három darab patkó alakú, ónozott bronz lyukvédő veret volt. Belső mezőjük gömbsordíszes, két végükön és a szimmetriatengelyükön lévő fülekben szögekkel rögzítették őket. Az övet öt darab ötszögletes, áttört díszű, öntött bronzveret díszítette. Díszítő motívumuk talán griffet ábrázol. A nagyszíjvég egy áttört hálómintás, ónozott, öntött bronzdarab, melyet egész felületén háromszög alakú poncolással díszítettek. Felső részén tokban végződik. Az övről három mellékszíj lógott le, két laposindás és egy szögletes S-alakú mintával díszített öntött bronz kisszíjvéggel a végén. Felül tokban végződnek, és mindkét oldaluk azonos díszítésű. Az övhöz tartozhatott még egy nagyfejű bronzszegecses vaslemez, illetve néhány bronztöredék is. A ruházatot négyzet alakú vascsat fogta össze. A szíjszorítós övcsatok és a nagyfejű szegeccsel rögzített lemezes veretek már az öntött bronzveretek megjelenése előtt használatban voltak. A szíjszorítós övcsatok azonban gyakran fordulnak elő öntött bronzokkal együtt, elsősorban az egylapú szíjvégekkel és a griffes veretekkel, a kétlapú rögzítő füles szíjvégekkel és leletkörükkel már csak nagyon ritkán.

5

1 A patkó alakú lyukvédő veretek akkor terjedtek el, amikor megjelentek az első griffes veretek, illetve amikor még használatban voltak a lemezes övdíszek.

5

2 Az ötszögletes, címerpajzs alakú vereteken lévő griffszerű ábrázolás és a tokos szíjvégek is a késő avar kor elejére utalnak. A 43. sírban (28. tábla) négy darab, jobbra néző griffet ábrázoló, téglalap alakú, csüngős, öntött, áttört bronzverettel ellátott öv volt. A veretek csüngő része hiányzik, felerősítésük négy szeggel történt, szegélyük gyöngysordíszes, felületükön ónozás nyomai látszanak. Az övet aranyozott bronzcsat, fogta össze, melynek csatkarikája ovális, gyöngysordíszes, a ráhajló pecek alakja madárcsőrszerű. A pajzs alakú, végén kicsúcsosodó, öntött bronz csattest indaleveles motívummal díszített. A motívumot aranyozás emeli ki. Az öv nagyszíjvége csuklós szerkezetű, tokos rögzítésű volt, melynek csak öntött felső tagja maradt meg, kerete gyöngysordíszes, a belső mező indamotívummal díszített. Az övön csak egy mellékszíj volt, az öntött bronz kisszíjvég két oldalán különböző motívummal díszített, tokos szerkezetű. Az övhöz tartozott még egy téglalap alakú lemezes veret közepén téglalap alakú 4

9 A szíjvégek szíjszorítójának kiképzésén is végigkísérhető olyan változási folyamat, amely bizonyos egymásutániságot mutat. Az egybeöntött szíjvégek tokos szíjszorítóját a két lapból álló szíjvégek használatának elterjedésekor technikai okokból felváltja a felmagasodó, levékonyított lapú szíjszorító, amelyen megjelennek az állatfejek. Az avar kor legvégén ezek az állatfejek határozott pávasárkány formát öltenek (KOVRIG 1963, 158). 5

0 GARAM 1995,214. 5

1 SZALONTAI 2004, 383. 5

2 SZALONTAI 2004, 385. 75