Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn
negyvenhárom darab vas és nyolc darab bronz - ezek közül három darab ónozott és egy darab aranyozott bronz csat. A vascsatok között a nagy többség szögletes (négyzet, téglalap és trapéz), illetve kissé benyomott oldalú, lant alakú. Ezeken kívül négy darab ovális és egy darab D alakú vascsat került elő. Huszonhat sírban egy darab csat volt, ebből huszonháromban vasból, háromban pedig bronzból készült volt. Tizenegy sírból került elő egynél több csat. Kilenc férfi- és egy gyermeksírban volt kettő csat, ezek közül öt esetben az egyik vas, a másik bronz volt, továbbá a duplacsatosok közül hét férfi veretes övvel is rendelkezett. Nyolc sírban az egyik öv veretes volt, míg három kétöves sírban (19., 42., 60. sír) egyik sem volt az. Ezek közül a 19. és a 42. sírban a második öv jelenlétét a kés viseletével lehet összefüggésbe hozni. A 69. veretes öves sírban öt darab vascsat volt, melyből kard, íj és nyílhegyek is kerültek elő, tehát a szokatlan mennyiségű csat a fegyverzet felfüggesztésében játszhatott szerepet. A csatviselés nemek szerinti eloszlása a következő: tizenöt nő, kettő meghatározatlan nemű felnőtt, hat gyermek és tizennégy férfi sírjából került elő csat. A gyermeksírok elhunytjai közül az egyik Inf. II. korú felövezett fiú volt, egy másik pedig az aranyfülbevalót viselő, Juvenis korú fiatal, akinek két darab vascsatja volt. Összességében tehát a női sírok 50%-ában, a férfi sírok közel 80%-ában és a gyermek sírok 30%-ában volt csat. A csatok - néhány kivétellel - a medence környékéről kerültek elő, két sírban a combcsontok alsó végeinél (35. és 72. sír), egy esetben a bal felkarcsont alatt (2. sír). Utóbbinál a sír ugyan bolygatott volt, de a lábra ástak rá, így nem valószínű, hogy a csat a bolygatás következtében került, az egyébként látszólag érintetlen felkar alá. Övviselet - veretes övek (50. tábla) Összesen harmincnyolc sír kapcsán számolhatunk övviselettel, közülük egy olyan sír is ide tartozik, amelyben nem volt csat. Összesen tizenkét veretes öv került elő a temetőből. Tizenegy férfi (5., 9., 13., 14., 20., 28., 33., 34., 43., 69., 74. sír), valamint egy Inf. II. korú fiatal (7. sír) viselt veretes övet. A veretes övet viselők közül az 5., 9., 20., 28., 34., 43., 69. és 74. sír elhunytja rendelkezett még egy övvel. A 7., 13., 14., 33. sír elhunytjai esetében nem beszélhetünk kettős öv viseletéről. A 33. sírban nem volt csat, valószínűleg az egymásra hajlított végű, ovális bronz karika helyettesítette azt. A veretes övek életkor szerinti eloszlása a következő volt: egy Inf. II korú gyermek, kettő Juvenis korú fiatal, kettő Aduitus, hat Maturus és egy Maturus-Senilis korú felnőtt. A temetőben előkerült veretes öveket készítés-technikai szempontból három csoportra lehet osztani: lemezes veretes övek, a lemezes és öntött veretekkel is rendelkező övek és a csak öntött véretekkel díszített övek. Az első csoportba a 14., 20., 28. és a 69. sír tartozik. A 14. sírban (18. tábla) nyugvó férfinak egy trapéz alakú vascsat volt a sírjában, tehát a veretes övön kívül nem volt másik öve. Veretei közül az egyik a leírások szerint vékony ezüstlemezből préselt veret volt, de ez mára már elveszett. Veretei között volt két lemezből összeállított ezüstözött vagy ónozott bronz szíjvégtöredék és egy pajzs alakú szintén ezüstözéssel vagy ónozással ellátott, lehajló szélű bronz lemezveret, valószínűleg kisszíjvég, melyet egy szeggel rögzítettek a felső részén. Az egyszerű lemezes veretek a kora avar korban készültek, de még a 7. század második harmadának végén és harmadik harmadának elején is földbe kerülhettek. A lehajló szélű lemezes veretek elsősorban a kora avar korban készültek, de a közép avar korban is használták őket. 3 8 Ezeken kívül az övhöz tartozott még öt darab kissé domború, vékony bronzlemezből készült veret, melyek a kora avar kori pitykékre emlékeztetnek. 3 9 így ezekkel a legegyszerűbb veretekkel ez a sír az egyik legidősebbnek számít a temetőben. A 20. sírból (19. tábla) előkerültek olyan bronzveret töredékek, melyek a kora avar korra jellemző préselt technikával készültek. Megtalálható ennek a sírnak az anyagában is az a lehajló végű pajzs alakú bronz veret, ami a 14. sírban is, mely tehát a 7. század második harmadának végéig, illetve har3 8 GARAM 1995, 202. A lehajló szélű veretek használatával kapcsolatban Kovrig Ilona a 7. század közepét jelölte meg (KOVRIG 1963, 131). 3 9 KOVRIG 1963,105. 72
