Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

madik harmadának elejéig használatban volt. A két bronzlemezből összeillesztett, elhegyesedő végű oldalléces nagyszíjvég, melyet két szeggel erősítettek fel az övre, ahhoz a típushoz tartozik, amelynek használata a 7. század második harmadától kezdődött és a késő avar kor elején is használatban volt.

4

0 Az övhöz tartozott még egy vas övbújtató és egy vaskarika is. A sír az övtartozékai alapján tehát a 7. század második harmada kezdete körüli időkre utal. A 28. sír (21. tábla) elhunytjának övét három darab kerek, préselt bronzveret díszítette, melyeket középpontjuktól kicsit lejjebb egy szöggel rögzítettek, amelynek lapos feje egyben díszítőelem is. A kerek veretek megjelenését Kovrig Ilona a 7. század közepétől datálja.

4

1 A sírban található trapéz alakú bronzcsat használatát Kovrig Ilona a késő avar kor elejére helyezi, Somogyi Péter a cikói síregyüttesek alapján a késő avar kor elé datálja használatuknak kezdetét és a késő avar kor végéig igazoltnak látja jelenlétüket.

4

2 A sírból előkerült még olyan téglalap alakú, préselt bronzveret, melynek közepén kerek kiemelkedés van. Az ehhez hasonló, téglalap alakú, két préselt dudorral ellátott veretek a közép és késő avar korra egyaránt jellemzőek. Bár a tárgyalt darabon csak egy dudor van, mivel egyik széle töredékes, lehetséges, hogy ez is kétdudoros veret volt.

4

3 A sírban két kisszíjvég volt, az egyik kettényíló bronz lemezből készült, a másik két ezüstlemezből áll. Szintén két ezüstlemezből illesztették össze a nagyszíjvéget is. A két lemezt csak a szeg fogja össze. Ezek a szíjvégek is a 7. század második feléig használt kora avar kori veretekhez tartozhatnak, mint a fentebbi sírok darabjai. Az övveretek közé tartozhatott még egy négyzet alakú bronz lemezes veret, közepén egy bronzszöggel. Két szíjbújtató is előkerült a sírból, egy nagyobb vasból készült és egy egészen kisméretű vékony bronz példány. Ez azonban a veretes övnek nem lehetett a szíjbújtatója - a veretek méretei alapján szélesebb volt az öv annál, mint hogy átférjen rajta - így talán a ruhaövhöz tartozhatott, amit a trapéz alakú vascsat foghatott össze, amelynek töredéke megmaradt a sírban. A 28. sír elhunytját közép avar kor elején temethették el. A 69. sír (41-42. tábla) halottjának öve kissé felcsúszva, a deréktájnál feljebb került elő, így előfordulhat, hogy leoldva helyezték azt az elhunytra. Az öv öt darab kisszíjvége azonos típusba tartozik. Ezüstlemezből készültek, lehajló szélűek, felső részükön bordadísszel erősítették meg őket a rögzítő szög felett. Ehhez a típushoz tartozott még egy kisméretű pajzs alakú veret is. A nagyszíjvég előlapja ezüst, hátlapja bronz, oldalléces megoldású, a szeg felett egykor bordadísszel láthatták el ezt is, melynek a nyoma megmaradt. A kisszíjvégek mellől, négy helyről kerültek elő karéjos ezüstveretek darabjai. A jobb lábszár mentén is kerültek elő veretek, illetve lenyomatok - egy bronz kisszíjvégként meghatározható veret, illetve kerek verettöredékek, melyek a lenyomatokkal együtt rozettás bronzveretekre utalnak. A veretek vonalában volt még egy vas akasztóveret és egy négyszögletes vaskeret, amely olyan, mintha pecek nélküli csat lenne. A szíjvégek szíj felőli szélének bordázott szalaggal való díszítése a kora avarkorban is megtalálható, de a közép avar korban is jelen volt.

4

4 A nagyszíjvég oldalléces megoldása - mint ahogy a 20. sírnál már volt róla szó - a 7. század második harmadától volt jellemző és a késő avar kor elején is jelen volt. A bronz rozettás kerek veretek a közép avar kor jellemzői. Az említett akasztóveret a Kalmár János által meghatározott hét csoport közül az övre felköthető kampós függesztő horgok közé tartozik, melyeket az íjtegez felfüggesztésével hozott összefüggésbe.

4

5 Ez esetben is hasonló funkciója lehetett, de mivel az íj a baloldalon volt, a függesztő pedig a jobb lábszárcsonton, inkább a nyíl4

0 GARAM 1995, 202.; RÁCZ 1999, 365. 4

1 KOVRIG 1963, 132. 4

2 KOVRIG 1963, 158; SOMOGYI 1984, 86. A cikói temető egy sírjában (143. sír) közép avar korra jellemző gyöngyökkel, egy másikban (519. sír) pedig liliomos veretekkel került elő a trapéz alakú bronzcsat (SOMOGYI 1984, 86; 11. tábla, 35. tábla). 4

3 SOMOGYI 1984, 86. 4

4 GRÓF 1991,321-322. 4

5 KALMÁR 1943,156, 158. Horváth M. Attila szerint ez az akasztóhorogként meghatározott tárgytípus nem szolgálhatott tegez vagy bármely más övkészség felfüggesztésére. Feladatuk csak az lehetett, hogy az öveken, a ruhákon vagy a lószerszámok szíjain a csat helyett kapocsként szolgáljanak. Ezért úgy véli, hogy ezt a tárgytípust szerencsésebb lenne szíj- vagy övhorog, vagy a szíj-, ruha-, illetve övzáró horog (kapocs) elnevezéssel illetni (HORVÁTH 1991, 210). 73