Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn
7-8. század fordulóját és a 8-9. század fordulóját jelöli meg. 3 4 A kis sírszámú szekszárdi temetőben az egyetlen kettőssír az 1-2%-os előfordulási arányt képviseli és 7. századi datálásával kronológiailag is beleillik ebbe a kategóriába. Jelen esetben feltételezhető a sírkamra a hosszanti tengelyben húzódó cölöplyukak miatt, azonban ilyen típusú sírépítmény pontos párhuzamára nem akadtam. Egyedül a Nővé Zámky temető 22. sírja említhető meg távoli párhuzamként, ahol ez elhunytat és lovát temették el együtt és két cölöplyuk választotta el őket, azonban itt a sír két hosszanti oldalfalában is 3-3 cölöp helye volt megfigyelhető. 3 5 Továbbá kettőstemetkezés halottjainak a közös koporsón belüli, deszkával való szétválasztásához szolgáltat adatot Szeged-Fertő lápos 8. sírja. 3 6 Azonban a szekszárdi esetben valószínűbb a külön koporsóba temetés a csontvázak távolsága és elhelyezkedésük miatt. Balogh Csilla gyűjtésében is szerepel két olyan sír, ahol feltételezi a külön halotti ágyakra temetést a két csontváz közötti távolság miatt. 3 7 Továbbá felmerülhet még az a lehetőség is, hogy a sírkamrán belül már nem koporsóba, hanem esetleg csak lepelbe csavarva helyezték el az elhunytakat. Ezt támasztaná alá, hogy a 14. sírban a női halott lábai keresztben, egymáson helyezkedtek el. Sírrablások (49. tábla) A sírok több mint fele (58%) bolygatott volt, továbbá 6 sírról nem lehetett eldönteni, hogy csak állatjárat bolygatta, vagy rablási céllal ástak rá. Az esetek többségében a fejre, valamint a felsőtestre irányult a rablás, ezek között volt két fordított tájolású temetkezés is (56., 71. sír). A 2. sírnál a lábra ástak rá, ez a sír is fordított tájolású volt. Hat esetben ástak rá a teljes testre, ebből egyre (66. sír) valószínűsíthetően fordított tájolása miatt - amire a váz szintjén jöhettek rá -, ezt a sírt teljesen feldúlták. Tehát két esetben biztosan tudták, hogy a kirabolni kívánt sír a szokásostól eltérő irányú, két esetben pedig nagy valószínűséggel nem. Ez felveti annak kérdését, hogy vajon a sírrablók a temetések után mennyi idővel rabolhatták ki a sírokat - emlékezhettek-e még a temetkezés tájolására, illetve láthatóak voltak-e még olyan sírjelzések, amiből egyértelműen következtetni lehetett a sírok tájolására. Két fordított tájolású sír esetében egyértelműen tisztában voltak ezzel a ténnyel (56., 71. sír), tehát vagy nem sokkal a temetés után tették meg a közösséghez tartozó, vagy ahhoz közel álló emberek, vagy egyértelműen jelölték a sírok tájolását, mely akár a temetés után hosszabb idővel is még információt szolgáltathatott. A másik kettő esetében pedig feltételezhetően nem utalt semmi a tájolás jellegére - vagy nem volt sírjelölés, vagy már elenyészett. A SÍROK LELETANYAGÁNAK ELEMZÉSE A temetőben összesen 74 avar kori sírt tártak fel. Mivel a 27. sírból csak egy juhkoponya került elő, a leletanyag szempontjából értékelhető sírok száma 73 volt. Ebből egy kettőstemetkezés lévén öszszesen 74 elhunythoz tartozó adatok vizsgálatára volt lehetőség. így összesen harminc nő, tizennyolc férfi, húsz gyermek és hat meghatározatlan nemű felnőtt temetkezés került elemzésre (46. tábla). A viselet elemeinek bemutatása Övviselet - csatok A viselet leggyakoribb elemét, mint általában, a szekszárdi temető elhunytjai esetében is a csat képezte. A temető harminchét sírjából került elő, összesen ötvenegy darab csat. Ezen belül összesen 3 4 KISS 2006, 220. 3 5 CILINSKÁ 1966, 110, Abb. 2. 3 6 BALOGH 2006, 45. 3 7 BALOGH 2006,45-46. Sükösd-Ságod 57-58. sír (BALOGH 2006,79,5. ábra) Csólyospálos-Felsőpálos, Budai tanya 172-173. sír (WICKER 1990, 56, II. tábla). 71
