Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
törvényszék elnöke 7 7, vagy épp Totth István, az 1849 júniusában a függetlenségi nyilatkozatra felesküdő tisztikar tagja, majd az 1870-es évektől törvényszéki bíró. Az 1849. júniusi tisztikarnak szintén tagja, a völgységi járás főszolgabírója volt az a dr. Kramolin Emil, aki az 1880-as években már a város egyik legkeresettebb ügyvédje, a képviselőtestület talán legaktívabb tagja. (Egyébként a Szekszárdi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója 1866-1887 között 7 8) De a fiatalabbak közül is többen részt vettek a szabadságharcban, így például Kelemen József, a költő Babits Mihály nagyapja, aki 1867 után előbb főszolgabíró, majd törvényszéki bíró volt (1876-ban halt meg), vagy a már említett Ujfalussy Imre, vagy épp Hollós (Scwharzkopf) Alajos, akik mindketten ügyvédi praxissal rendelkeztek az általunk tárgyalt időszakban. 7 7 Utóbbi kettő a szabadságharc során egyaránt az osztrákok fogságába került. 8 0 Egyébként 1867-ben a főszolgabíró Kelemen József mellé az a Boda Vilmos volt rendelve, későbbi ügyvéd, lapszerkesztő és országgyűlési képviselő, akivel majdan Geiger Gyulának leginkább meggyűlik a baja, és akivel folytatott eldurvuló háborúskodása jelentős mértékben járult hozzá szekszárdi bukásához. A szabadságharc leverése után büntetésből osztrák katonának sorozták be Geiger Gyula apósát is, Benczelits Ignácot, aki a neoabszolutizmus idején 1857-től Bonyhád jegyzője, 1861-ben tamási járási számvevő, de nem sokkal később, a provizórium kezdetével lemond erről. Az újabb alkotmányos időszaktól, 1865-től esküdt, majd szolgabíró, 1872-től törvényszéki bíró. 81 Mint láttuk, Geiger Gyula törekvéseit, miszerint egy német mezővárosi iparos-polgár környezetből kiválva, a megyeszékhely alapvetően nemesi-honoráciori meghatározottságú elitjébe, jogász társadalmába szándékozott bekerülni, siker koronázta. Mi több, ez - házasságának is köszönhetően - igen gyorsan történt, s mint láttuk, a befolyásos Ujfalussy-körnek is hamar tagjává vált. E személyi kört, s annak vezérférfiait, az ún. „ötös areopágot" egy 1901-ben írt tárcájában Geiger Gyula hosszabban is megidézte. A nem sokkal Szekszárdról való eltávozását megelőzően, Bati János előhegyi tanyájában 8 2 tett látogatása kapcsán - vélhetően a látogatás célja is ez volt - elevenítette fel a számára kedves, dicső emlékeket lapjában. Ugyanis a Geiger által „Ujfalussyak uralma"-ként leírt 1870-es években ez az előhegyi présház, amely ekkor Schöner Imre tulajdonában állt, számos fontos tanácskozásnak volt a színhelye. A társaság Ujfalussy Imréből, Schöner Imréből, Buday Józsefből, br. Wimmersperg Nándorból és Lippich Istvánból állt. A vezérférfiakat - akik közül Ujfalussy, Schöner és Buday ügyvéd, Lippich István földbirtokos, tb. vármegyei főszámvevő volt -, fiatalok egészítették ki, így például, a későbbiekben a város jellegzetes alakjává váló református lelkész Borzsák Endre, az ügyvéd Oszoly Károly és Geiger Gyula. „Eszembe jutottak - írja Geiger - azok az idők, mikor a követet csináló Ujfalussy Imre összehívta az ötös areopágot 8 3, amelynek ő volt az elnöke én meg a jegyzője, s a Schöner Imrének ebben a kis tanyájában tiszta bor és igaz hazafiság mellett megkandidáltuk a követet. És lett követ mindig akit ez az Areopág kandidált. " 8 4 Azon túl, hogy a Geiger Gyula által megidézettek kapcsán egyértelműen felrémlik az emberben Babits Mihály nagyregényének, a Halálfiainak a nyitójelenete, témánk szempontjából fontos kiemelni, hogy Geiger Gyulának az 1870-es években sikerült egy köznemesi meghatározottságú, egymással szoros kapcsolatot ápoló, illetve egymás iránt felelősséget viselő, s ennek köszönhetően a város politikai életében komoly befolyással bíró társaságba bekerülnie. 7 7 Simon Rudolf életére: Szekszárd Vidéke 1889. november 27. 1. 7 8 Az 1849-es szerepvállalása miatt a szabadságharc leverése után vagyonát zár alá vették. Kramolin Emil életéről: Tolnavármegye 1902. május 18. 7 9 A Babitsról szóló szakirodalomban Ujfalussy Imrére és Kelemen Józsefre vonatkozóan ld. CSÁNYI 1972, 276., BELIA 1983, 33-35., BUDA 1996, 22-25., Egyébként Ujfalussy és Hollós egyaránt meghatározó, vezetőségi tagjai voltak az 1867-ben megalakuló Tolnavármegyei Honvédegyletnek. VENDEL 1941, 166-167.; Hollós Alajoshoz ld. SZAKÁLY 1989, 7-9. 8 0 Tolna vármegye tisztikarának 1848-49. alatti változásaihoz: CSERNA 1987.; Az 1848-48. évi, illetve a neoabszolutizmus idejének, valamint az azt követő átmeneti alkotmányos időszakok tisztikarára: GAÁL 2007, különösen 410. De a sorba beilleszthetők Ágoston István, Kiss Károly bírók, Buday József, Gőzsy Ferenc, Fördős Vilmos, Horváth Ignác, Koncsits Pál, Örffy Lajos ügyvédek is. 8 1 Életére ld. Szekszárd Vidéke 1882. június 29. 2. 8 2 Szekszárdon és környékén a szőlőhegyi borospincéket, az eléjük épített épületekkel, présházakkal együtt tanyaként emlegetik. 8 3 Aeropág: Athén egykori legfőbb törvényszékének helye, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik az Agóra területére. 8 4 Geiger Gyula: Emlékezés. In: Szekszárd Vidéke 1901. április 13. 1-2.; A cikk újraközlését ld. CSEKŐ 2010, 562-564. 446
