Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
3.2.2. Az Ujfalussy-kör belső tagja: Geiger Gyula A tehetős tolnai építőmester sarjaként Geiger Gyula értelmiségi pályát választva, szintén felettébb sikeresen tette meg a magasabb presztízsű elitrétegekbe vezető lépéséket. Mindehhez Geiger a megye adminisztratív, közigazgatási központjába, Szekszárdra költözött. 7 2 Itteni megtelepülését persze elősegíthette, hogy nővére, a Dicenty Gyula kereskedővel 1861-ben kötött házassága jóvoltából, addigra már integrálódott a megyeszékhely társadalmába, így Geiger Paulina a kiterjedt Dicenty família mellett a tehetős Traiber és Albanich családokkal, vagy épp a jó nevű kereskedő Ferdinánd családdal került rokonságba. 7 3 Ennek figyelembe vétele mellett is Geiger gyors betagozódásáról kell beszélnünk, sőt azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyenesen berobbant a város elitjébe. Még nem volt 30 éves, amikor az 1880-as évek elejére már megalapozott egzisztenciával rendelkezett, családot alapított, és a Benczelits Erzsébettel 1878. szeptember 23-án kötött házasságával 7 4 nem csak a megyeszékhely jogász társadalmával mélyítette el a kapcsolatát, hanem rokonságba került Ujfalussy Imre és Schöner Imre ügyvédekkel, akik a Szekszárd korabeli közéletére - így az 1870-es években még a képviselőválasztások kimenetelére is - döntő befolyással bíró csoport vezetői voltak. Mindezt mi sem szemlélteti jobban, hogy a helyi „haladók" köre által 1880 végén elindított lap, a Szekszárd Vidéke felelős szerkesztőjévé is Geiger Gyulát választották. Mint látható, Geiger Gyula, Paulina nővéréhez képest, ha vagyoni tekintetben nem is feltétlenül, de rang és presztízs szempontjából minden tekintetben magasabban respektált közegbe került. Hiszen Paulina hasonló társadalmi réteghelyzetű - többségében szintén iparos-kereskedő családokról lévén szó - famíliákkal került rokonságba. Geiger Flórián tolnai építőmester leányának házasságát azonban nem csak a hasonló társadalmi réteghelyzet - alapvetően szintén iparos-kereskedő családokról lévén szó - segítette elő, hanem vélhetően a szakmai kapcsolat is szerepet játszott benne, amiképp a kialakuló családi kötelékek a szakmai együttműködés elmélyülésére is hatással lehettek. Rúzsa Éva tanulmányából tudjuk, hogy Geiger Paulina egyik fia, az építésszé váló Dicenty László egy ideig Geiger Flórián mellett volt tanonc, de talán ennél is jellemzőbb, hogy Geiger Flórián másik veje, Dosch Ede (neje: Geiger Terézia, azaz Geiger Gyula leánytestvére) a vármegyei utak, hidak karbantartásával foglalkozott, vagy hogy a század első felében főleg építési vállalkozásuk révén meggazdagodott Tenczlingerek is rokoni kapcsoltba kerültek a Geigerekkel. 7 5 Sőt a további elszórt adatok alapján az is elmondható, hogy Geiger Gyula további nővérei kifejezetten német környezetbe házasodtak, illetve német származású férjhez mentek feleségül. 7 6 Mindezzel szemben erőteljes kontrasztot képez, hogy a Geiger Gyulát befogadó szekszárdi jogász társadalom az 1870-es, 1880-as években még erőteljesen a rendi tradícióknak megfelelően szerveződött: a bírói kar és az ügyvédek döntő többsége nemesek és honoráciorok közül került ki. Többen személyükben is közvetlen kapcsolatot képeztek a '48-49 előtti időkkel, így nem csodálkozhatunk azon, ha körükben - amint azt Geiger Gyula egy-egy tárcájában is megörökíti - a táblabírák világa is meg-megelevenedett. Mint már írtuk, a rendi időknek megfelelően, sokuk vármegyei tisztségviselői múlttal, politikai szerepvállalást - többségében liberális oldalon - és a szabadságharcban való részvételt követően léptek csak a jogi pályára, azt is jellemzően az alkotmányos időszak bekövetkeztét követően. Kiemelve közülük egy-két karakteres személyt, feltétlenül megemlítendő Simon Rudolf, 1848 előtt vármegyei tisztviselő, a simontornyai járás főszolgabírója, 1848-ban országgyűlési képviselő, az alkotmányos korszak beköszöntével 1865-ben másodalispán, 1872-1882 közt a szekszárdi 7 2 A vármegye székhelyeként bírt funkciók mellett az 1850-es évektől egyre inkább a polgári állam köz- és szakigazgatási rendszerének, hivatalszervezetének kiépülése vált az elsőszámú városfejlesztő erővé. Id. CSEKŐ 2005, 106-110. 7 3 Az itt említett családok rokoni kapcsolatrendszerére ld. RÚZSA 2005, 274-282. 7 4 MNL TML, Felek, anyknyv. gyűjt. (Szekszárd rk. házassági anyakönyv) 7 5 RÚZSA 2005, 283-285. 7 6 Geiger Flórián 1906 áprilisában történt elhalálozása alkalmával készült gyászjelentés szerint Geiger Gyula további testvérei voltak még: Wéber Jánosné sz. Geiger Róza, özv. Fröhlich Ferencné sz. Geiger Antónia, Wunderlich Józsefné sz. Geiger Mária és Geiger Károly. Országos Széchényi Könyvtár, Gyászjelentések gyűjteménye 445
