Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
vetően a német eredetű polgárságot jelentette, legyen szó akár a gazdasági életről vagy a politikai tevékenység kapcsán a városházáról. Tormay Károlyra és Geiger Gyulára visszatérve, az ő asszimilációjuk szempontjából az értelmiségivé válás jelentette a kulcsmozzanatot. Ismert, hogy a felvilágosodás, illetve a nacionalizmus szellemi ernyője alatt a 19. század folyamán létrejött polgári berendezkedésű nemzetállamok intézményrendszerükkel maguk is az egységes (politikai) nemzetek létrejöttét, illetve a nemzetiségi és etnikai kisebbségek asszimilációját segítették elő. 4 4 (Id. erre kedvelt példaként Franciaországot) Melyek voltak ezek az intézmények elsősorban? Az iskolarendszer, a katonaság, valamint az állam- és szakigazgatás. Az államalkotó, de legalábbis a többséget alkotó nép nyelvének államnyelvvé válása, s a sok tekintetben ehhez igazodóan egységesülő műveltségi tananyag az iskolarendszerben, mind ez irányba hatottak. S természetesen magának a polgári nemzetállam állam- és szakigazgatásának az ethosza is a többségi nemzethez való asszimilációra ösztönzött, különös tekintettel az abban tevékenykedő hivatalnoki karra. Mindez Geiger Gyula esetében iskoláztatást, értelmiségivé válást, S a jogszolgáltatás rendszerébe Ge iS er Gy ul a családja körében Benzelits Erzsébettel, , .., .. , ,, , .... . , „, .,, , 1/ . • 1 . .. illetve a kisgyermek Geiger (Dienes) Valériával vegul ügyvédként torteno beilleszkedest jelentett, amely mind-mind a magyarosodást segítette elő. S ez több tekintetben érvényes Tormay Károlyra is, mert bár a magyar nyelv államnyelvvé csak 1844-ben vált, az már Tormay pályakezdésének idején, azaz az 1820/1830-as évek fordulóján az élet számos területén általánosan használt nyelv volt. De legalábbis Tolna vármegye belső életében mindenképp. Az értelmiségi pályára lépés, s Tormay részéről a középbirtokos nemesség által dominált vármegyei tisztikarba kerülés, Geiger esetében pedig a köznemesi meghatározottságú és tradíciójú helyi jogásztársadalomba integrálódás az asszimiláció előrehaladásának számos dimenzióját veti fel. Úgy nyelvi, illetve kulturális (akkulturáció, azaz műveltségbéli hasonulás, kultúraváltás), mint pszichológiai (identifikáció, identitásváltás) és strukturális (integráció) síkon egyaránt. 4 5 Az asszimiláció nyelvi vonatkozásaira kitérve, a szóban forgó családok nyelvváltásának idejére, alig rendelkezünk adatokkal. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Tormay (Krenmüller) Károly és Geiger Gyula anyanyelve egyaránt a német volt, ami mellett ételelemszerüen magyarul is jól beszéltek. A nyelvváltás bekövetkeztének idejét Dienes Valéria és felmenői esetében tudjuk biztosabban meghatározni. Ez vélhetően Geiger Gyula életében történt meg, hiszen amíg szüleinek, s minden bizonynyal őneki is a német volt az anyanyelve, addig a gyerekeinek - így Dienes Valériának is - már a magyar. Ezt a filozófusnő következő sorai szintén alátámasztják: „Németül - hát az, tudja... hozzátartozott az életemhez, mert a szomszéd város Tolna volt, ott mindenki németül beszélt. Nekem az 4 4 Fontos megjegyezni, hogy itt nem feltétlenül tudatosan végiggondolt, illetve direkt beavatkozásról volt szó. Az asszimilációs folyamatok annak ellenére felgyorsultak, hogy a korabeli európai államok nagy része többé vagy kevésbé liberális alapon szerveződött, tehát az egyének szabadságjogait alapvetően tiszteletben tartotta. 4 5 Itt jegyezzük meg, hogy az asszimilációs modellek a fent említettek mellett még további dimenziókkal is számolnak, s azokat elsősorban csoportszinten használják. Erről ld. GERHARD 2008. 25-27. 440
