Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

volt a gyermekkori fogalmam, hogy van Magyarország, az Szekszárd, és van Németország, az Tolna. (...) Tolnán lakott az öregapám, az építész Geiger Flórián, május negyedikén mindig mentünk a születésnapjára. így tudtam meg még az iskola előtt, hogy van német nyelv. Aztán eljártam abba a német iskolába, amely Mayer Arlow Máriáé volt... és megtanultam németül."

4

6 Adataink szerint Dienes Valériához hasonlóan Tormay Cécile anyanyelve is a magyar volt, tehát a nyelvváltásra már az előző nemzedékek idején sor került. Ennek kapcsán annyit tudunk, hogy Tormay Cécile apai nagyapjának, Tormay (Krenmüller) Károlynak az anyanyelve még a német. így németül írta 1829-1830. évi nyugat-európai útjáról készült részletes feljegyzéseit

4

7, de például szintén németül levelezett Augusz Antal vármegyei aljegyzővel, későbbi főjegyzővel, alispánnal, immár Tolna megyei működésének ideje alatt.

4

8 Nagy valószínűséggel még az írónő édesapjának, Tormay (Krenmüller) Bélának is német volt az anyanyelve.

4

9 Ezt valószínűsíti az a családtörténeti tény is, miszerint édesanyja német volt, hiszen Tormay Károly Hannoverből választott magának feleséget: Huber Antónia épp Pesten látogatta meg mostohanénjét, amikor megismerkedett későbbi férjével. Bár Huber Antónia megtanult idővel magyarul, de mint Hankiss János, Tormay Cécile életrajzírója említi, később, idős korában is rendszerint németül beszélt: „<Pici Nagymama> szellemes, kedves, kicsike asszony volt. Többnyire németül beszélt, de az unokák már jobban tudtak franciául, csak nagykorukban tanultak meg a nagymama nyelvén. "

5

0 Ha Tormay Béla kapcsán kiemelt jelentőséget tanúsítunk az édesanya német anyanyelvűségének, akkor ez hasonlóképpen fontos szempont lehetett Dienes Valéria esetében, csak fordított előjellel. Mint korábban láttuk, a német nyelvi közegből Szekszárdra beköltöző Geiger Gyula gyerekeinek már magyar az anyanyelve, ami nyilván nagyban volt köszönhető annak, hogy Geiger az őt befogadó nemesi-honorácior jellegű jogászrétegből választott feleséget, amikor Benczelits Erzsébetet az oltár elé vezette. 3.2. Befogadás, beilleszkedés a köznemesi meghatározottságú elitrétegekbe 3.2.1. Bezerédj István és Augusz Antal családi barátja: Tormay Károly, Tolna vármegye táblabírája Tormay Károly és Geiger Gyula életútja egyaránt sikeres beilleszkedésről, gyors integrálódásról tanúskodik, amelyet a szakmai előmenetel, társadalmi elismerés, mi több még magánéletbeli, családi vonatkozású adatok is alátámasztanak. így például Tormay Károlyról elmondható, hogy a vármegyei főorvosként, s ily módon a vármegye tisztikarának tagjaként, táblabíróként a megye vezető középbirtokos famíliáinak képviselőivel, mint például a Csapók, Bezerédjek, Gindlyek vagy épp a Perczelek, került napi kapcsolatba. A velük való közös tevékenység, együttműködés színterei voltak még a reformkor szellemében született legfontosabb megyei alapítások, mint a kaszinó, takarékpénztár, illetve a múzeum. Ezekben persze a középbirtokosok mellett a kisebb birtokkal bíró nemesek, a nemesi értelmiség, illetve a város tehetősebb polgársága is részt vett. A felsorolt három intézményben Tormay egyaránt fontos szerepet játszott, amiben persze egyfelől az is közrejátszott, hogy a szekszárdi életszakasza egybe esett a reformkor amúgy is felívelő, szellemi pezsgést, fokozódó öntevékenységet és kiszélesedő közéletet hozó időszakával. Másfelől meg persze az is, hogy széleskörű műveltséggel és sokirányú érdeklődéssel rendelkezett, amelyen belül a legnagyobb fogékonyságot a művészetek iránt mutatta. Ez tükröződött nyugat-európai útja során is, amikor az 1829-ben München, Nürnberg, Párizs, Genf, Milánó és Velence gyűjteményeit látogatta, 4

6 Riport Dienes Valériával. BORÚS 1978. 27. 4

7 HANKISS 1939, 12. 4

8 így például Augusz Antal 1836. évi nyugat-európai körútjáról, az ott szerzett élményekről, tapasztalatokról németül írt levelekben számolt be Tormay Károlynak. Hasonló témájú leveleket Augusz Tormayn kívül még Bezerédj Istvánnak, a megye reformpárti országgyűlési követének küldött erről az útjáról. CSERNA 1999, 15. ill. 17. 4

9 Tormay Béla kiváló német nyelvtudásáról ad bizonyságot, hogy az 1900-as évek elején leánya két elbeszélését, A maestro, illetve Az útitárs címűeket ő fordította németre. HANKISS 1939, 15. 5

0 HANKISS 1939, 13. 441