Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
a családi örökség tekintetében így is fontos helyet foglalt el. S nem csupán azért, mert édesapja itt született, hanem azért is, mert a szekszárdi két évtized egyúttal a nagyapa, Tormay (Krenmüller) Károly emelkedésének, az intelligenciába történő betagozódásának időszaka is volt egyben. Nemzedéktársak: Mint írtuk, Dienes Valéria 1879-ben született, Tormay Cécile csak egy-pár évvel korábban, 1875. október 8-án látta meg a napvilágot. Az egymáshoz viszonylag közel eső születési év azonban nem teszi őket igazából nemzedéktársakká, hanem sokkal inkább azok a közös generációs élmények, tapasztalatok, amelyekkel a művészetek és tudományok iránt fogékony ifjak és ifjú hölgyek számára a mozgalmas századvég, illetve századforduló szolgált. Hiszen ne feledjük, ekkor új szellemi és művészeti áramlatok forgatták fel a művészeteket és a (társadalom)tudományokat, s forradalmi változások zajlottak, illetve készülődtek a társadalom mélyebb szerkezetében, férfi és nő társadalmi szerepét, illetve jogait illetően. A nők egyre mérhetőbb, s idővel számottevőbb része került ki a háztartás-család-gyerek háromszögből, illetve nyílt meg előtte az önálló életvitelt is lehetővé tevő munkavállalás (pl. tanító, pedagógus, majd hivatali munka) lehetősége. E folyamat értelemszerűen vetette fel a nők egyenjogúsítását, amelynek fontos határkövei épp a századforduló időszakára estek: az 1895-1896-ban az érettségi vizsga, a nők gimnáziumi, majd egyetemi oktatásban való részvételének engedélyezésével az oktatás szinte teljes spektrumát nyitották meg a nők előtt. S ekkoriban jelent meg hazánkban és kezdett el izmosodni a nők választójogának kivívását céljai középpontjába állító feminista mozgalom is, amelyben Dienes Valéria is részt vett, s amellyel ezekben az években maga Tormay Cécile is találkozott. 2 5 De Tormay és Dienes nemzedéktársak egy további értelemben is: a férfiak árnyékából kiszabaduló első azon nemzedék tagjai - köztük említhetjük még pl. Erdős Reneét (szül.: 1879), Kaffka Margitot (1880) -, akik a férfiakkal azonos elbírálásra igényt tartva, de a „saját hangjukon" megszólalva, a női szempontot, megközelítést jeleníttették meg úgy az irodalomban, mint akár a tudományokban. 2 6 S tegyük hozzá, az elődeiknél jóval markánsabban, s sok tekintetben színvonalasabban. Egy különbség: Az eltérő 1918-1919-es szerepvállalás, illetve családi érintettség - s ami még amögött meghúzódik: A sorrendben harmadik, Tormay és Dienes közt húzható párhuzam csak korlátozottan érvényes. Hiszen mindkettőjükről elmondható, hogy 1918-1919 eseményeiben - személyesen vagy hozzátartozójuk révén - egyaránt szerepet játszottak, illetve érintettek voltak, s az jelentősen befolyásolta, változtatta meg életüket. Fontos eltérés azonban, hogy minderre ellentétes előjellel került sor. Tormay Cécile szerepvállalása ismert a Bujdosó könyv révén és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalakítása okán. Tormayval szemben Dienes Valéria nem játszott igazán aktív szerepet az eseményekben, az kimerült a Tanácsköztársaság ideje alatt a Társadalomtudományi Társaságban tartott előadásokban, egyébként pedig harmadik gyerekével volt várandós. Ellenben férjét, a matematikus Dienes Pált a kommün alatt a budapesti tudományegyetem politikai biztosának nevezték ki, s ezért annak leverése után menekülnie kellett. A bécsi emigrációba idővel Dienes Valéria is követte. Mindezt megelőzte, hogy a századelő éveiben a polgári radikálisokkal tartó pozitivista, spenceriánus Dienes Valéria világnézetét a párizsi stúdiumai jelentősen átformálták, melynek eredményeként az 1910-es évek legelejére a bergsoni filozófia és a metafizika hívévé vált. 2 7 S mégis a Huszadik Század köre maradt jelentős részben az 1910-es évekre is Dienes szellemi és működési közege. Ugyanakkor a húszas években több tekintetben szinte Tormayhoz fogható mérvű, konzervatív fordulat ha egyáltalán egy jelzővel, s ezzel a jelzővel leírható ennek tartalma - zajlott le az emigrációból hazatérő Dienes Valéria életében: ezt jelzi, hogy ekkor a vallási misztikában elmélyülő, a mozdulatművészetében 2 8 a misztérium- és parabolajátékok felé elmozduló filozófusnőt ez időben, egészen a 2 5 Dienes Valéria feminizmusának gyökerei, mozgatórugói azonban eltértek a főiránytól, mert amint vallotta, „a nőknek nem azért kell szabad teret biztosítani, mert olyanok, mint a férfiak, hanem azért, mert mások, mint a férfiak". FÁBR1 1996,185. 2 6 Minderről ld. FÁBRI 1996, 181-190. 2 7 Egyúttal Dienes Valéria volt Bergson francia filozófus tanainak első hazai propagálója, műveinek magyar fordítója. Hasonlóképp Dienes Valéria volt a neves francia vallásfilozófus, Teilhard de Chadrin első magyar fordítója, munkásságának első hazai interpretálója. 2 8 VEZÉR 1993,159-161. 436
