Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

püspök halálig Prohászka Ottokárhoz is mély lelki és szellemi barátság fűzte.

2

9 Ezzel szemben Tormay Cécilet a századforduló szellemi áramlatai, társadalmi mozgalmai közel sem ragadták magukkal olyan intenzíven, mint Dienes Valériát. Igaz, az irodalmi munkásságában a kiüresedés felé tartó népnemzeti irányzatot meghaladó, modern irodalmi áramlatok képviselője, valamint kezdetekben a feminista mozgalom irányába is tájékozódott, de épp ennek története jelzi szemléletesen Tormay „modern'-ségének határait. A Glüklich Vilma és Bédy-Schwimmer Róza fémjelezte Feministák Egyesületétől távol tartotta magát, Tormayhoz a Szociális Missziótársulat, az ún. „keresztény feministák" álltak közel, akik aztán később, a MANSZ 1919. januári megalakításában is tevékeny szerepet játszottak.

3

0 Hasonló családi háttér - A német-magyar asszimiláció útja: Az előbb elmondottakon túl további párhuzam húzható Tormay Cécile és Dienes Valéria közt, amely egyúttal tanulmányom témáját is képezi. A hasonlóság nem merül ki csupán abban, hogy mindkettőjük családja döntően vagy jelentős részben német eredetű. Meglátásom szerint ugyanis nem csak a német származás tudata, az áthagyományozódó mentalitásbeli, kulturális hatások alakították Tormay és Dienes identitását, személyiségét, hanem magának az asszimilációnak - közel sem megpróbáltatások nélküli - folyamata is. Ez a felmenők élettörténetén, élményein keresztül mint családi örökség - akár mint a hajszálereken átszivárgó tápanyag - vált részükké, illetve sorsukká. Jelen tanulmányomban Tormay Cécile és Dienes Valéria egy-egy felmenője életútjának részletes bemutatásával az asszimiláció folyamatának fontos csomópontjainak megragadására teszek kísérletet. Tormay Cécile esetében atyai nagyapjáról, Tormay (Krenmüller) Károlyról, míg Dienes Valériával kapcsolatban édesapjáról, Geiger Gyuláról van szó. Elöljáróban elmondható, hogy sok szempontból hasonlatos, mi több szinte azonosságig egybevágó kettejük, azaz Tormay Károly, illetve Geiger Gyula családi helyzete, illetve személyes élethelyzete, de az általuk bejárt asszimilációs és mobilitási út is. Életük főbb állomásainak feltárása - amely jelentős részben alapkutatást, s így számos új, eddig nem ismert adatot eredményezett - révén alkalmam nyílt az asszimiláció folyamatának egy szélesebb vetületét vizsgálat alá vonni. Ezáltal pedig a társadalmi emelkedés, s ezen belül is a történeti tradíciójú, hangsúlyosan nemesi eredetű elitrétegekbe való kerülés, illetve beilleszkedés sikereit és buktatóit bemutatni. Reményeim szerint az alább részletezésre kerülő családtörténeti adatok, illetve azok társadalomtörténeti értelmezése fontos adalékokkal szolgálhatnak, amelyek Tormay Cécile írói, illetve közéleti munkásságának elemzésekor sem hagyhatók figyelmen kívül. S talán részben magyarázatot találhatunk Tormay Cécile és Dienes Valéria - bevezetőben felvázolt - eltérő közéleti, alkotói indulására, ekkoriban jelentős differenciákat mutató világnézetére, társadalomszemléletére is. Igyekezvén írásomban megragadni mindazt, amit az előbb említettek kialakulása során a családi és társadalmi háttér, valamint a család által felmutatott minták, az áthagyományozott örökség adott hozzá úgy Tormay Cécile, mint Dienes Valéria esetében. 3. PÁRHUZAMOK TORMAY CÉCILE ÉS DIENES VALÉRIA CSALÁDI HÁTTERÉBEN TORMAY (KRENMÜLLER) KÁROLY ÉS GEIGER GYULA ÉLETPÁLYÁJA A fenti bevezetőből az is kiderül, hogy Tormay Cécile atyai nagyapjának, illetve Dienes Valéria édesapjának kiválasztásával kiemelt helyet tulajdonítok személyüknek, úgy a családjaik asszimilációs folyamataiban, amiképp abban, hogy személyük, illetve az általuk felmutatott minták fontos hatást gyakorolhattak Tormay Cécilre és Dienes Valériára. Mielőtt rátérnék Tormay Károly és Geiger Gyula életpályájának párhuzamos elemzésére, kettőjük indulása közt megmutatkozó két különbségre azért érdemes felhívni a figyelmet. Egyik az életük, működésük eltérő idejéből adódik: míg Tormay Károly 2

9 Ld. erről TAMÁS 1996., illetve TAMÁS 1998. 3

0 A MANSZ megalakulásáról, a „keresztény feministák"-ról Id. KOLLAR1TS 2010b, 72-74. 437