Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

cius 31-én történt felavatása, másrészt az az 2012 februárjában kibontakozó kezdeményezés adta, mely Takaró Mihály felhívására a Nemzeti Alaptantervbe követelte több 20. századi költő, író (köztük Herczeg Ferenc, Szabó Dezső, Reményik Sándor, Nyírő József, Wass Albert) mellett Tormay Cécilet is. A Nemzeti Alaptantervbe követelt írók közül Nyírő József és Wass Albert után Tormay váltotta ki legnagyobb vitát, még ha a Nyírőhöz fogható hevületű ellentétek messze nem gyűrűztek körülötte.

1

9 Az előbb említett, s örvendetes módon egyre bővülő szakmai, tudományos diskurzus elősegítésében - melynek fontos szerepe lehet az írói életmű politikai indíttatású kisajátítási, illetve gyakori szélsőjobboldali értelmezési kísérletek visszaszorításában - fontos szerepet játszott Kollarits Krisztina. Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan megjelent tanulmányai mellett az ő nevéhez fűződik az írónőről több mint fél évszázad után megjelenő első könyv is {Egy bujdosó írónő - Tormay Cécile

1

0). A Tormay-kutatás izmosodását jelzi, hogy az utóbbi években számos szerzőtől jelent meg kurrens irodalmi folyóiratokban a Tormay életmű egy-egy fejezetével, vagy épp művével foglalkozó tanulmány.

2

1 Az újabban született kutatási eredményeket tette mérlegre a Magyar írószövetség által 2012 áprilisában rendezett Prózahorizontok. Tormay Cécile és a Napkelet c. konferencia. Az itt következő tanulmány az ott elhangzó egyik előadás erősen kibővített írásbeli változata, amely terjedelmi korlátok miatt e formában nem került be a konferencia anyagából készülő kötetbe.

2

2 Jelen múzeumi évkönyv szerkesztőinek köszönhetően ehelyütt megjelenhet az eredeti tanulmány, amely két jelentős 20. századi alkotónő, nemzedéktárs családi indíttatásának, körülményeinek összehasonlító jellegű társadalomtörténeti elemzésére tesz kísérletet.

2

3 2. PÁRHUZAMOK TORMAY CÉCILE ÉS DIENES VALÉRIA ÉLETÉBEN A Tisztelt Olvasóban - akár már a cím elolvasásakor is - felmerülhet a kérdés, miszerint mely szempontok) rendezi(k) egymás mellé, állítják párhuzamba Tormay Cécilet és Dienes Valériát? Válaszomban többet is megemlítek, előrebocsátva, hogy a tanulmányomban ezek közül csak az egyiket - az alábbi felsorolásban az utolsóként szereplőt - fejtem részletesen ki. Melyek is ezek? Egyrészt az egyaránt meglévő szekszárdi kötődések, másrészt az azonos nemzedékbe tartozás, harmadrészt a személyes, illetve családi érintettség 1918-1919 eseményeiben, s végül a hasonló családi háttér, s a német-magyar asszimiláció egymással rokonítható, ellentmondásoktól sem mentes útja Szekszárdi kötődések: Az életrajzokból, biográfiai adatokból nem ismeretlen Tormay Cécile, illetve Dienes Valéria szekszárdi kötődése: Dienes Valéria 1879. május 25-én a tolnai megyeszékhelyen született, míg Tormay Cécilenek az édesapja, Tormay Béla született 1838-ban ugyanott, amint annak testvérei közül is többen, hiszen családjuk az 1830-as, 1840-es években közel két évtizedet töltött el Szekszárdon.

2

4 Természetesen e családi kötelékek nem eredményeztek esetükben hasonlóan szoros kötődést a városhoz. Szekszárdhoz kétségtelenül szorosabban Dienes kötődött, aki szülei válásáig, sőt az azt követő egy-két évig, 12-13 éves koráig ott is lakott. Ezt követően édesanyjával és húgával Pápára költöztek, de Dienes Valéria édesapja, sőt édesanyja rokonsága ezután is még Szekszárdon élt. Hasonló személyes köteléket Tormay Cécile nem ápolt a tolnai megyeszékhellyel, de az 1

9 Nyírő esetében ez egyrészt köszönhető volt a szülőföldjén, Székelyföldön tervbe vett, de végül meghiúsult újratemetése körüli viharoknak, illetve az 1944-1945. évi nyilas nemzetgyűlésben a legutolsó hónapokig vállalt képviselői szerepvállalása kapcsán kirobbant éles polémiának. 2

0 KOLLARITS 2010a. 2

1 E tanulmányok összegyűjtve az interneten is olvashatók www.tormaycecile.co

m honlapon. 2

2 E tanulmány címe: „A magyar hazának... jótéteményeivel élvén, magam s családom azok jövendőjével egybeforrtunk!' A Tormay család asszimilációjáról és a hivatali elitbe történt betagozódásáról 2

3 Az elemzés kifejtése során több helyütt támaszkodom A Wosinsky Mór Múzeum évkönyvének korábbi évszámaiban megjelent, témánkba vágó tanulmányaimra. CSEKŐ 2009a, CSEKŐ 2009b, CSEKŐ 2010. 2

4 Amiként arról egy, a Tolna megye állategészségügyének történetét, s ily módon Tormay Béla munkásságát is kutató Kováts Jenő által megidézett történet tanúskodik, a Szekszárdról tíz éves korában elkerült Béla sokáig visszavágyott szülővárosába. ,Tgy kedves történet szerint a gyermek Béla Pesten, az új környezetben nem érezte jó magát és vágyott vissza Szekszárdra, szó nélkül gyalog útnak indult. Többnapos gyaloglás után beállított Tolnán lakó nagybátyjához, ahol aggódó szülei már várták'.' KOVÁTS 2006, 19. 435