Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

Valéria személyét, s ez tükröződött 1996-ban írt Eszméletcsere c. tanulmányában is, amelyben bátran támaszkodott Dienes idős korában rendítetlenül írt naplófüzeteire.

1

2 Részben e naplófüzetek képezték annak a kötetnek a forrását, amelyet a bevezető tanulmány kivételével Dienes Valéria írásaiból állított össze Szabó Ferenc (Dienes Valéria önmagáról ).

1

3 Szabó előbb hivatkozott tanulmánya kapcsán említett megközelítési módot vitte tovább az a 2011. május 25-én, a Faludi Ferenc Akadémia, illetve a Távlatok c. folyóirat által rendezett Bergson-Dienes Valéria konferencia, amely a Száz év után - „Eszméletcsere" címet viselte. A konferencia előadásaiból a kötet még ugyanabban az évben megjelent Bergson eszméinek hatása a 20. század spirituális megújulására - Magyarország felé a közvetítő: Dienes Valéria címmel. Szabó mellett még Tamás Erzsébet Dienessel kapcsolatos munkáiról kell szólnunk, két, Prohászka Ottokár püspök és Dienes Valéria 1920-as évekre eső mély barátságát, lelki kapcsolatát bemutató tanulmányát külön is megemlítve.

1

4 Elmondható, Dienes Valériát az utókor részéről általános megbecsülés veszi körül. Ez ugyanúgy igaz a századelő társadalomtudományos szellemi mozgalmaira előképükként tekintő társadalomtudományi irányzatok képviselőire, mint őt elsősorban teológiai munkássága, vallásossága miatt számon tartó egyháztudományi fórumokra, felekezeti orgánumokra. Dienes Valéria emlékét napjainkban szülővárosában a róla elnevezett általános iskola, illetve a Babits Mihály Emlékházban berendezett Dienes Valéria Emlékszoba őrzi.

1

5 Dienessel szemben Tormay máig megosztja a közvéleményt, életmüvének, s főként közéleti működésének megítélése vitatott, sőt, az gyakran két szélsőség közt ingadozik. Amint egyik 2010. évi tanulmányában Kollarits Krisztina fogalmaz: „Az elmúlt években Wass Alberthez hasonlóan, bár nem akkora médianyilvánosság mellett, megindult a vita Tormay Cécile személyének és müveinek megítélése körül is, amelyet elsősorban folyóiratokban, illetve internetes hozzászólásokban kísérhetünk figyelemmel. Feltűnő, hogy a hozzászólások között alig-alig találunk higgadt, józan és főleg szakmai hangot. Két szélsőség jellemző: az egyik oldal Tormayban csak az „antiszemitát", sőt „fasisztát" akarja látni, a másik oldal mint „irredenta nagyasszonyról", majdnem Nobel-díjas írónkról beszél, a Bujdosó könyvet pedig 1918-19 eseményeit a szemtanú hitelességével ábrázoló műnek tartja. Elsősorban ez utóbbi műve, a Bujdosó könyv az, amely megakadályozza még napjainkban is Tormay személyének és életmüvének elfogulatlan(abb) vizsgálatát."

1

6 Kétségtelen tény, hogy Tormay Cécile megítélése szempontjából a Bujdosó könyv jelenti munkássága legproblematikusabb fejezetét. Erősen jobboldali, illetve szélsőjobboldali irányzatok e művet keletkezésének kontextusából kiragadva, abból szemezgetve, a napi politikai érdekekeinek megfelelően tűzik manapság is zászlójukra, ahogyan tették ezt korábban is. Jelzi ezt az is, hogy A régi ház egy 1991. évi kiadását kivéve több évig a Bujdosó könyv 1998-as, szélsőjobboldali hangütésű utószóval ellátott kiadása

1

7 volt az egyetlen újra kiadott Tormay-mű. (Idővel aztán, a Magyar Ház Kiadó 2001-től induló könyvsorozatával elkezdődött a Tormay müvek újraközlése. Legutóbbi években pedig a Lazi, a Kráter, illetve Kairosz Kiadó sorba jelentette meg az írónő írásait.

1

8) Pozitív fejleményként az utóbbi öthat évben megkezdődött Tormay életművének, pályájának szakmai alapú értékelése, feldolgozása, amely az irodalmi életmű valamennyi szegmensére kitér, illetve az elemzés hatókörébe vonja a Tormay szerkesztette Napkelet folyóiratot is. Mégis az elmúlt évben került Tormay a korábbiaknál is egyértelműbben a napi politikai küzdelmek ütközőterébe. Ennek apropóját egyrészt szobrának 2012. már1

2 SZABÓ 1998.; Dienes Valéria naplófüzetei napjainkban az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található Dienes Valéria fond részét képezik. 1

3 SZABÓ 2001. 1

4 E két tanulmány az 1990-es évek derekán, Székesfehérváron tartott két Prohászka Ottokár-konferencián hangzott előadások szöveges változata. TAMÁS 1996, TAMÁS 1998. 1

5 A Wosinsky Mór Múzeumhoz tartozó emlékszobáról bővebben: http://wmmm.hu/allando kiallitasokl

/dienes Valeria emlekszob

a; E múzeumi honlapon még virtuális sétát is lehet tenni az emlékszobában: http://www.wmmm.hu/virtualis muzeumlatogatas2/dienes Valeria emlekszoba 1

6 KOLLARITS 2010c, 21-22. 1

7 Az utószót Széri Mihály Ferenc írta. (Enter Kiadó, Budapest, 1998.) 1

8 Tormay Cécile 1990 után kiadott könyveit 2009-ig tartalmazza: KOLLARITS 2010c, 21. 434