Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

- Dienes Valéria az 1970-es években inkább vallási, teológia jellegű írásokkal jelentkezett, jellemzően a Vigília c. folyóirat­ban. Emellett még az 1974-ben Tihanyban rendezett Nem­zetközi Szemiotikai Kongresszuson a Jel és Mozdulat össze­függéseiről tartott előadása keltett nagy feltűnést. 5 A pályáját matematikusként és filozófusként kezdő, később igazi polihisztorként tevékenykedő Dienes Valéria munkássá­gát az utóbbi két és fél évtizedben leginkább a táncművészet, tánctudomány, valamint az azokhoz kötődő művészeti fóru­mok, valamint egyház(tudomány)i, teológiai, illetve filozófia­tudományi közösségek tartották ébren, vagy éppen fedezték fel újra. Mielőtt ezekről részletesebben szólok, azelőtt feltétlenül említésre méltó, hogy Dienes Valériával kapcsolatban ezek mel­lett tudomány- vagy irodalomtörténeti vonatkozású, megkö­zelítésű munkák/' illetve helytörténeti jellegű, 7 vagy éppen újab­ban nőtörténeti szemléletű, indíttatású művek, könyvfejezetek, könyvrészletek 8 is születtek. Dienesnek a pszichológia tudo­mányára gyakorolt hatását foglalta össze Pléh Csaba több írá- Dienes Valéria (1879-1978) sában, illetve legutóbb Jakabffy Éva. 9 Dienes Valéria mozdulatművészeti munkásságának gondozója elsődlegesen fia, Dienes Gedeon volt. Dienes Valéria Bergson mozdulatpszichológiájából, illetve Isadora és Raymond Duncantól el­sajátított mozdulatélményből 1 0 alkotta meg az 1910-es évek második felére az orkesztikát, e sajátos mozdulattudományt, illetve művészeti ágat. Az Orkesztika Alapítvány 1990-et követően több kötetben adta közzé Dienes Valéria orkesztika tárgyában született írásait. Ez részben azután vált lehetővé, hogy Dienes Gedeon és Fenyves Márk 1995-től kezdve feldolgozta Dienes Valéria orkesztikai tárgyú írá­sos hagyatékát, illetve az általa alapított Orkesztika Iskoláról fennmaradt dokumentumokat. Ennek eredményeként napvilágot látott három plusz egy kötet a következő sorrendben jelent meg: Dienes Valéria-. Orkesztika-Mozdulatrendszer (1996), Dienes Valéria: A plasztika profil tagozta (2000); Az Orkesztika Iskola története képekben. Dr. Dienes Valéria írásaiból (2001); illetve Dienes Gedeon: A mozdulatművészet története (2001). 1 1 Dienes Valéria munkásságát azonban nem csak ily módon ápol­ja az Orkesztika Alapítvány, hanem az 1995-ben létrehozott Magyar Mozdulatművészeti Társulat révén is, amely az azóta színpadra állított sok bemutató egyikeként Dienes Valéria és Bárdos Lajos 1925-ben született misztériumjátékát, a Hajnalvárást is színre vitte. Egyébként az Orkesztika Ala­pítvány és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat közös honlapja, a www.mozdulatmuveszet.h u ér­telemszerűen sok Dienes Valériával kapcsolatos információ, írás, dolgozat tárháza. Dienes Valéria szerteágazó életművének nagy jelentőségű teológiai, vallásfilozófiai fejezetével fog­lalkozó, illetve hitének mélységeit tárgyaló munkák közül Szabó Ferenc jezsuita atya ez irányú mun­kássága emelkedik ki. Szabó bizonyos tekintetben Bergson és Teilhard felől közelítette meg Dienes 5 JAKABFFY 2002. 6 Itt mindenekelőtt említhető Vezér Erzsébet róla szóló szép esszéje, valamint a Dienes házaspárnak Babits Mihályhoz írt leveleinek, a Ponticulus Hungarucus c. online folyóirat 2001. július-augusztusi számában történt újraközlése. VEZÉR 1993., illetve ; http://mem­bers.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/mesterkurzus/babits-dienes.htm l ; A Téglás János által gondozott levelezés első közlése egyébként 1982-ben történt. TÉGLÁS 1982. 7 TÖTTŐS 2003. 8 Ide sorolandó többek közt Fábri Annának a 19. századi magyar női irodalomról szóló műve, amelynek a 20. század elejére kitekintő fejezetében ír Dienes Valériáról, s persze Tormay Cécileről. FÁBRI 1996.; Lenkei Júlia pedig az Asszonysorsok a 20. században című kötetbe írt hosszabb tanulmányt Dienesről. LENKEI 2000. 9 PLÉH 1987. illetve PLÉH 1989., valamint JAKABFFY 2002., Utóbbi olvasható a szerző honlapján is: http://www.shp.hu/hpc/web.php­?a=evaiakabffy&o=hQE01 lKqOW 1 0 Párizsban Isadora Duncannél a „szabad tánc" míg Raymond Duncannél a „görög torna" órákon vett részt. 1 1 A sorban elsőként említett kötet a Planétás Kiadónál, míg a továbbiak az Orkesztika Alapítvány gondozásában jelentek meg. Az első kötetet Dienes Gedeon, míg a harmadikat Fenyves Márk szerkesztette. 433

Next

/
Thumbnails
Contents