Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALOGH IMRÉNÉ: Számadás

Kilépés a termelőszövetkezetből Az egyik évben a tsz-ben az egy kataszteri hold háztáji helyett 280 ölet adtak nekik arra hivatkozva, hogy a férje nem egyedül munkálta meg a harmadost. Senki sem végezte egyedül, de csak neki rótták fel, ezért a férfi tizenkét esztendő után kilépett a tsz-ből. A mesterségében már nem volt annyi munkája, hogy el tudta volna belőle tartani a családot, ezért elkezdett húscsibével meg tojótyúkkal foglalkozni. A bári baromfikeltető üzem adta a csibét, a bátaszéki ÁFÉSZ a takarmányt. Amikor elszállították a csirkéket, illetve a tojást, akkor annak az árából levonták a kiscsirke és a takarmány árát. A különbözetet fizették ki a csirkék gondozójának. Nem sokára azután nyugdíjas lett. Nagyon büszke volt rá, hogy lett nyugdíja, de azt sohasem ismerte el, hogy a feleségének is sok ereje volt benne. Hogy tizenkét évig az ő nevére dolgozott. A nyugdíj mellett még jó néhány évig foglalkozott baromfitartással. A munka javarészét ő végezte, de a család többi tagjának is segédkezni kellett a szállításnál. Még segítségeket is kellett hívni, mert ilyenkor 8-10 emberre is szükség volt. A segítségek munkáját a legtöbbször Bözsike néni szolgálta vissza kapálás, szüretelés, kukoricaszedés formájában. Mégis nagyon megbántotta a férje, amikor azt mondta, hogy nem annyit tett le ő az asztalra, mint a felesége. Minek segítene neki kapálni. Bözsike néninek a varrásból lett nyugdíja. Iparengedélyt váltott, és fizette a nyugdíjjárulékot. Az iparengedély váltáshoz akkor még nem kellett iskolai végzettséget igazolni. Elég volt, ha vitt egy olyan nyilatkozatot, hogy meg vannak elégedve a munkájával. Még kislány korában tanult meg varrni, a Sávics sziléje barátnőjének a lányától. Sokszor jártak hozzájuk beszélgetni, ott látta, hogyan szabottvarrt a Macó nénje. Őtőle tanulta meg. Tizenkét évesen varrta meg az első röpikét.

4

5 A kárpótlás „A törvények értelmében az 1939 májusától az 1990. évi rendszerváltozásig a magyar állampolgárokat, valamint a kárt elszenvedett, de 1990. december 30-án életvitelszerűen Magyarországon élt külföldi állampolgárokat a tulajdonukban az állam által igazságtalanul okozott károkért kárpótlás illette meg. A kárpótlás hangsúlyozottan csak részleges volt, mivel a súlyos gazdasági helyzetben, lévő országban nem volt elegendő forrás teljes körű kárpótlásra. A kárpótoltak kárpótlási jegyeket kaptak, amelyekkel részt vehettek az állami vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlásában, termőföld tulajdont szerezhettek, illetve bizonyos feltételek esetén visszavásárolhatták lakásaikat, jegyeiket szerény életjáradékra válthatták'.'

4

6 A kárpótlás lefolyása nagyon bántja a mai napig. Az ügyeket egyedül intézte, sem a férje, sem a gyermeki nem törődtek vele. Az árverésen egyedül vett részt. Az árverést a községháza nagy termében tartották. Hosszú ideig, több napig tartott, mert sok területet árvereztek el, és sok volt az igénylő is. Bözsike néni meg unta az árverésen való részvételt, mert már három napot is ott töltött várakozva, hogy sorra kerüljön. Amikor rákerült a sor, eltévesztette a licitálást. Szőlőt vett, amelynek az aranykorona értéke négyszeresére fel volt szorozva, így sokkal kevesebb területhez jutott, mint amennyi eredetileg az öröksége volt. „A földeket árverések útján adták el saját jogon kapott kárpótlási jegyekért az igénylőknek. Egy aranykorona legalacsonyabb értéke 500forint lehetett. A termelőszövetkezetiföldekre a tagok, a volt helyi földtulajdonosok és település lakosai licitálhattak, az állami földekből minden kárpótolt vásárolhatott. Az árverések kezdetén a földek nagy része a licitáló megegyezése alapján általában 500Ft/AI< volt; igen magas, több tízezer Ft/Ak értéket főként Budapesten és a Balaton környékén értek el a licit során. Ezzel sokan eredeti birtokuknál több földhöz jutottak. "

4

7 Az bántotta, hogy nem volt elég tájékozott. Akik már korábban is részt vettek a gyűléseken, azok tudták, hogy melyik földnek a legalacsonyabb az aranykorona értéke. Azt vették meg. 0 csak az árverésre ment el. 4

5 Népviselethez tartozó női blúz 4

6 PONGRÁCZ 1997, 690. 4

7 PONGRÁCZ (főszerk.) 1997, 693. 422