Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALOGH IMRÉNÉ: Számadás
Az ángyom azt mondta, hogy „az ördög is a nagy hogy re mén szarni". Pedig mindönki csináhatta vóna. A munkát, azt nem irigyőték. Az ÁFÉSZ-nek vót itt egy fölvásárlója. Ott lehetött maradék, kilós fonalat is meg rongyot is venni. Abbú szüttünk. Az ángyom monta azt is, hogy mi lenne azokkal, akiknek három gyeröke van, mit tudna adni a gyerökeinek, ha nem vóna ez a bertás 4 3 bót. Hát megmutasztottam neki, hogy mindönt úgy vettem, nem a szüvötteket adtam a gyerököknek, amikó házasottak. Akkó még úgy vót, hogy lepüdőt, ágyneműt, törülközőt, abroszt, konyharuhát, mindönt készítöttünk a gyerököknek, hogy legyen mivel kezdeni. Még a téeszbe jártunk, addig csináltuk a nádpallót is télen. Azt a sok drótot mind én vágtam össze, amivel összekapcsoltuk. Nagyon sok nádpallót megcsináltunk. Sok kendört is megkötöttem, mer azt monták, az asszonyok, akiknek az ura brigádvezető vót, hogy „Bözsike, kösd meg a milyenkét is, mer te szeretöd csináni." Hát szerettem. Ki szereti a legnagyobb nyárba a kendör kötést? De azért fizettek, és mire a Jancsi ment vissza Fehérvárra tanulni, akkorra vót pénz'.' A tsz-tagok kaptak egy kataszteri hold háztáji földet, amelybe leginkább kukoricát vetettek. Ha volt szőlője, akkor azt is ebbe az egy holdba számították bele. Ezen kívül 50 négyszögöl konyhakertet, meg 100 négyszögöl krumpli földet. A tsz tagok összesen 1750 négyszögöl földet kaptak, amelyen saját szükségletre termelhettek. A szántást, a kukoricavetést és a krumpli vegyszerezését a tsz végezte. A vetegetést, meg a kapálást mindenki maga. Ezen kívül a zártkertben mindenkinek lehetett egy kataszteri hold földje, ami nem számított be a háztájiba. Akinek volt zártkerti földje, az kérhette azt is, hogy a háztájiját is abból adják ki. A tsz-ben vezető pozícióban lévők tudták, hogy van arra törvényi lehetőség, hogy a családtagok között szétosszák a zártkerti területet, elírassák, de erről nem tájékoztatták a többi tsz tagot. A Bődét ekkor már a Bozsér öregapja után az édesanyja megörökölte, de nem került sor az elíratásra, így egy részét a tsz másoknak adta. Nagyon felháborodott, amikor az új tulajdonos az apját meg az öregapját megsértette. „Engöm úgy fölidegösítött, hogy ott a fődbe nem szóltam én semmit. Hogy azok tudták, mindönki meg nem tudhatta. Aztán akkor tudom, hogy mikor a Balázs Karcsi kiállt oda a főd szélibe, osztán az öreg Szűcsnek ott programot, hogy hát -Azt sajnáli azt a kis koszos földjét. - Vót neköm akkora fődem a Mártincába, hogy a nyulat nem kellött a máséba meglőnöm. Azt édösapámra mondta, hogy - Azt sajnáli azt a kis koszos földjét, mert sajnálta édösapám, hogy az nem lehetött az üvéké, nem maradhatott meg az a zártkert. Mert, azért kapott ott a Balázs Karcsi is egy darab földet, mert a Tálas Pistát meg a Pap Imrét a forradalom alatt bujtatta ott a tanyájába. Oszt akkó, hát a Pap Imre így tudta meghálálni, mert adtak neki abbú a zártkertbű. Nagyon programot ottan, hogyhát nem kellött neki a más fődjin a nyulat meglőni, azt meg a Bozsér öregapámra mondta. Én meg ott hallgattam a fődbe. -Na - mondom, -kapóra gyüssz te még Balázs Karcsi. Mentünk egyszer a Jafel 4 4 Bözse nénémmel a högyre, az is ment, meg én is. Osztán megálltunk a bejárónál, a Szűcsék bejárójánál, a Karcsi meg ott fülelt a tanyánál. Na, én is megadtam neki. Mondám, hogy ez az utósó, ez a falu szégyöne, most döglene meg éhön, ha az öregapámnak azt a keserves főggyit nem adták vóna neki, mert abbú eszik kenyeret. Meg amit én csok rakhattam rá, mindönt megadtam neki. Elment ám, mer elege vót afülelésbű. A Bözse nénémnek meg csak pislantottam, hogy most csok beszélgessünk. Na Balázs Karcsi, most megadom. Nem is nízhettem rá soha, mert ulyan büszkén mondta, hogy „azt sajnáli, azt a kis koszos födj it". A sértésre nem úgy válaszolt, hogy közvetlenül annak mondta, akinek szánta, hanem másnak, de úgy, hogy az is hallhassa. Amikor már nem voltak tsz tagok, akkor az édesanyja oda adhatta a fele földjét Bözsike néninek. Úgy lett a Böde alsó fele az övé. 4 3 Berta nevezetű személyről, aki ott dolgozott, nevezték „bertás"-nak 4 4 Jafel, ragadványnév 421
