Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

dászatot, a katonai „sorbúzát és sorzabot". A katonatartásra kivetett porciót havonta vitték a gyűjtőhelyre. 1826-ban pl. az őcsényi bírónak március 15-én a következő havi esedékes naturálékat és pénzt kellett leadnia Nagymányokon: 6,5 mérő lisztet, 160 zab porciót, 230 széna-, 115 szalma-, 0,5 faporciót, valamint 25 forintot. Az adó kirovása a helységekre egy mennyiségben, a telekszám, fejés állatszám (elsősorban a lovak) alapján történt. 1828-ban Őcsény hadiadóba fizetett: 1620 porció lisztet, 1620 porció zabot, 1620 porció szénát, 810 porció szalmát, 54 font sót, 42 font gyertyát, 6 egész és 6/8 ölfát, „...99forintot Istálló, 99forintot pedig váltópénzben Ágypénzt"

26

9. Decs „Katona adója ezen helységnek esztendőnként 1139fr 21 4/8 x pengőben."

27

0 Pilis „Katonai adót fizet esztendőnként 200 faríntól közölve 207-tig pengő pénzbe... "

27

1 Alsónyék „Katonai adót fizet esztendőnként 584f 45 xrokat pengőben. "

27

2 Az állami és földesúri adó mellett a „Helyég Cassájába" helyi adót is szedtek. A községnek sok kiadása volt, mivel a befolyó jövedelmek gyakran nem fedezték a kiadásokat, ezért volt szükség a helyi bevételek adóval való pótlására. A falukasszából fizettte a bíró a különféle konvenciókat, a jegyzőét, a helység kocsisáét, a pásztorokét, a csőszökét, a bakterekét és hozzájárult a lelkész és a tanítók javadalmazásához. Sok pénz kellett a rendkívüli kiadásokra is, az ügyvédi, utazási költségektől kezdve az építkezésekig. De fizetett a helység a szomszéd határban kárt okozó állatai után is vagy szökött katonája fejében stb. A „Helység Domesticajának" hívott pénzjáradékot elvben minden családnak fizetnie kellett. Összege változó volt. 1810-től a vármegyei porcióval együtt gyűjtötték be, és ahhoz arányították. A porció kivetése után falugyűlésen határozták meg a domesztika hányadát. 1809-ben a községi adó porció-forintonként 6 krajcár (tehát a porció egy tizede). Elég alacsony volt, mert háborús év lévén sok porciót szedtek. 1810-ben a porció csökkent, ezért a forint utáni domesztikát 15 krajcárra emelték. Legtöbbet az 1820-as években fizettek: 30 krajcárt (ami már fél forint). A helyi adó tehát fordítottan arányos volt az állami adóval. A cél az, hogy a falu pénztárában a biztonságos tartalék vagy a tervezett összeg meglegyen. Ekkora pénzbeli teherrel a parasztság még megyei végrehajtás, sőt katonai executió szorítása alatt sem tudott megbirkózni: évről évre jelentős adóhátralék halmozódott fel, pedig a törlesztés kedvéért, kivált a szegényebb jobbágy, nemegyszer adósságokba bonyolódott gazdagabbnál, zsidó kereskedőnél, községi árvapénztárnál, esetleg az uraságnál. A teher megoszlása ugyanis nem volt igazságos sem a megyék, sem azokon belül az egyes községek s az egyes parasztok között. A kirovás nem nyugodott szilárd és egységes alapokon, a felosztást a falu vezetésében hangadó gazdag parasztok a maguk könnyebbségére intézték, s a kedvezések, eltitkolások is nekik szolgáltak előnyükre elsősorban. Éppen ezért a községek lakossága igen gyakran restanciában volt az adót illetően, ahogy ezt az 1827-28-as adózási évről szóló feljegyzések bizonyítják. Decs ekkor tartozott 2563 forint 17 3/8 krajcárral. „Ezen adósság a lakosoknál kint vagyon, kivévén 292 ft. 1 2/8 xr. váltóban, melyeket a helység magához vévén, véle maga szükségét pótolta ki, addig is, míg aztat a helység számára termett széna árából kipótolhattya, úgy szinte kivévén 232

ft. 2xr. váltóban, melyekben Pütsök István 1824-25. esztendei megbukott bíró azMgos Uradalom tisztsége által megmarasztaltatott azonban törvényesen ez még el nem rendeltetett." Alsónyéken 1163 ft. 16 xr. volt kint a lakosoknál, Őcsényben 2988 ft. 1 3/8 xr., Pilisen 519 ft. 4 xr. „Egy általlában azt adossaknál kint vagyon, s abból az helység elöljárói semmit el sem is költötték." A községek változatos módszerekkel igyekeztek behajtani a lakosoknál kint lévő adóhátralékokat. Deesen „erőszakosan ugyan tőlük semmi el nem vétetik mind azon által afüzetésre minden vasárnap dobszó által ébreztetik." Alsónyéken: „A lakosok adójoknak lefüzetésére több ízben a templom előtt szóval intetnek, ha az nem használ, házról házra 2 hadnagy és 2 kis bíró az adósokhoz küldettettek, és a füzetésre az adósokat kénszerítik, azomban ha a lakosok valahová vásárra akarnak 26

9 CSERNA-KACZIÁN 1986, 199. 27

0 CSERNA-KACZIÁN 1986, 69. 27

1 CSERNA-KACZIÁN 1986, 212. 27

2 CSERNA-KACZIÁN 1986, 41. 384