Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
den korlátozottság nélkül maga végezte. Születtek olyan határozatok, melyek már faluképi szempontok figyelembe vételét tükrözik. Az önkormányzatnak feladata, sőt kötelessége is volt a falvak utcáinak megfelelő állapotban tartása. Ez nemcsak a falvakon belüli utcákra vonatkozott, hanem a falvakba bevezető utakra és a határbeli dűlőkre is. A tanács kommunális feladatai között gondoskodott a lakosság ivóvízellátásáról. A falvakban lévő és a külterületi kutak ásásáról, javításáról és azok tisztíttatásáról hoztak rendelkezéseket. A szőlőhegyeken lévő kutak felügyelete a hegybírák hatáskörébe tartozott. 7.5.2. Köztisztaság A falvak tisztasága nemcsak az itt lakók életkörülményeit, közérzetét határozta meg, hanem a falukép egészét, s közegészségügyi és tűzvédelmi szempontból egyaránt fontos volt. Ezek motiválták a tanácsot is, mikor a falvak tisztántartásáról rendeletekben intézkedtek. Megtiltották az utcára való szemétlerakást, intézkedtek az ott felhalmozott hulladék eltakarításáról, s büntették az utcai szemetelőket. 7.5.3. Egészségügyi és szociális ellátás A magyar parasztság tudatvilágát, magatartását, cselekedeteit át- meg átszőtte a babonaság, a hiedelmek sokasága. A nép azonban nem csupán a természetfeletti hatalmakat, a füvekben, azok főzeteiben rejtőzködő - vélt vagy valós - gyógyító erőket hívta segítségül élete és egészsége védelmére, hanem ősi ésszerű elveket, sok tapasztalatból leszűrt hasznos parancsolatot is. A köztisztaság kérdésére a faluközösség többféle módon is gondot viselt. Mindenekelőtt kialakította az ítéletmondó közvéleményt, sőt a tanács is büntetett. Különösen figyeltek a szemét eltakarítására, az utcák, a házak rendben tartására. Szigorúan elrendelték „a döglött akármi állatnak, vagy marhának földbe ásását," nehogy járványt okozzon a dög. A 19. század első évtizedeiben sok munkával járt a himlőoltás népszerűsítése és lebonyolítása a falvakban. A tudatlanság miatt nagy ellenállásba ütközött az oltás és a szülők inkább mutatkoztak késznek „magukat halálra adni, hogy sem gyermeküket ily kínos, talán tsak vakításbul álló kínzásra." Az oltásra buzdítás a lelkipásztorok és a falvak elöljáróinak feladata volt, de „mentőhimlő béoltására ügyelő deputáció" is alakult a megyében, amely 1817-től rendszeresen ellenőrizte az évenként kétszeri beoltást. Először csak az 1-6 éves korú gyermekeket részesítették benne, az idősebb kori megbetegedések miatt 1818-ban felemelték a korhatárt 15 évre. Később is történtek azonban - még 2022 éves korúak körében is - megbetegedések. Ezért a megye arra bíztatta a helyi illetékeseket, hogy terjesszék ki a kor-kötelezettséget 25 évre. Ritka eset az, amit a pilisi egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvashatunk. Eszerint „a himlőoltás dolga jól van. Nem hogy elleneznék a szülék kisdedeiknek beoltatásokat, sőt annak idejében mindenkor óhajtva várják a beoltást. " 25 9 Sok bajt okoztak a minden képzettség nélkül működő bábák, akik helyett a tanult bábák alkalmazását sürgette szenvedélyesen Babits Mihály tiszti főorvos. A gyakori hideglelés, vérhas, vagy „szemnyavaja"gyógyítására is ritkán fordultak orvoshoz. Egyed Antal összeírása 26 0 szerint Alsónyék községnek „orvosa nintsen, nem is élnek az orvossággal." Decsnek sincs orvosa, „hogy pedig közönségesen a lakosok orvossággal élnének ezt állítani nem lehet, hanem hogy vágynák számosan, kik beteg állapotokban doctorhozfolyamodnak, s orvossággal élnek." Őcsényben sincs orvos, a lakosok általában házi orvosságokkal szoktak magukon segíteni. Pilisen nem használnak orvosságot. A kolera elleni védekezés érdekében a megyei orvos javasolta gyógyszereket terjesztették a parasztság között. „Cholera ellen T. T. Kovács doctor úr javallott tudnivaló: Mák héjját, fehér ürmöt, bodza virágot öszve főzve és fodor menta. Kenni való: Torma reszelve öszve zúzott foghagyma jó erős bor eczeten felmelegítve s melegen kenni. Kötésnek: csombor fű, fodor menta, és fehér üröm borba felmelegítve melegen köttetik a gyomor és a has vele. " 26 1 25 9 Canonica vizitáció - Pilis 1816. 26 0 CSERNA-KACZIÁN 1986, 41., 69., 199., 212. 26 1 Pilisi egyh. prot. - 1832. jún. 9. 380
