Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
„Midőn a bánatos szívű és megfizethetetlen károkat vallott lakosaink észre vették azt, hogy azon gonosztevő gyújtogató asszony a víz hátáról tsonakból nézné azon gyászos és szomorú tűzi prédálásnak lángjait, aki örül azon rémítő esetben", midőn azt is látták, hogy a szélvész miatt a tüzet nem tudják eloltani, meg már nagyobb részt le is égett a község, utána mentek a gyújtogatónak s „tulajdon maga házában be vetvén,, a lakosok közakarattal „búban és bánatban s elfelejthetetlen keserűségben merült zokogó szavakkal kiáltván ellene", meg égették. A prédikátor azonban megjegyezte az egyházi protokollumban, hogy ezután a férje a temetőn kívül eltemette. 25 3 A községi jegyző 1817. június 15-én kelt összegzése szerint: leégett 219 lakos háza a melléképületekkel együtt, a községháza és egyéb épületei, az iskola, a jegyzőlakás, a kocsma, a mészárszék, az ebből származó összes kár 203 899 forintot tett ki. 25 4 Az eseményeket feljegyző református lelkész szerint a tűz gyors terjedésének az oka a szél mellett az lehetett, hogy az égés előtt igen sűrűen épültek a házak a helységben, volt olyan udvar, ahol négy, öt, sőt még több ház is állott. A hasonló, sajnálatos események elkerülése érdekében a szekszárdi uradalom tiszttartójának közbenjárására engedélyezték a község regulációját (mérnöki tervek alapján történő felmérését), még pedig úgy, hogy minden gazda elegendő területű házhelyet kapott. Ennek érdekében a megyei földmérő felmérte a község belterületét, melyet a lakosság számához mérten kevésnek talált, s így az alsó- és felsőtelken lévő búzaföldekből jó darabot házhelynek osztottak ki. E nagy tűzvészre emlékezve a község elöljárósága 1826. december 12-én bejárta a helységet, hogy érvényt szerezzen a tűz ellen hozott intézkedéseknek. Nagyon sok hiányosságot tapasztaltak. 120 családnál volt probléma: főleg a kéményekkel, udvari építményekkel és a szomszéd ház falához rakott gyúlékony anyagokkal: nád, tűzifa stb. Például: „Öreg Kis Deák Istvánnak pozdorjája, szalma petrenczéje és a rakása, a szomszéd háza elől el rakatni, a tuskót pedig az uttzáról be hempergettetni rendeltetett. Péterfi Istvánnénak megparantsoltatott keményen, hogy kéményét ki rakassa és vagy vájaggal vagy téglával rakja, nem élére, hanem lapjára tsináltassa". Magyar Istvánnak megtiltották az udvaron lévő kemencéjében való sütést-főzést. 25 5 Ezen óvintézkedésekkel sem sikerült azonban elejét venni a tűzeseteknek, hisz 1830-ban ismét tűz pusztított Őcsényben, de ez méreteiben meg sem közelítette az 1817. évi égést. A tűz mellett az áradások is pusztították a sárköziek gazdaságát. A rendszeresen érkező áradásokra felkészültek, de a váratlanul nagy vizek sok gondot okoztak a lakosoknak. 1800. márc. 12-én írta a decsi jegyző, hogy „másodszor állott bé az Öreg Duna, úgy hogy Babits házi csárdánál lehetett járni. Ez a végett inprotocolaltatott, hogy még most is élő 80. 90 esztendős emberek nem érték, hogy Gergely napján bé állott volna az Öreg Duna." 25 6 1810. márc. 20-án jegyezték fel az őcsényiek, hogy volt „akkor vagy 2 hétig tartott igen nagy árvíz, a Báta hídjának is tsak a teteje láczott, vagy közepe. " 25 1 Őcsényben jegyezték fel 1816-ban: „Jegyzés az 1815ik esztendőben volt szer felett való nagy árvízről. Az elmúlt 1815ik esztendőben 5ik juliusra ki jött a Duna árvize úgy annyira, hogy az őtsényi szöllő hegy ajjai búza földektől fogva sehol semmi száraz nem találtatott az Öreg Dunáig, ez az árvíz a kilső calcaturában lévő búzánkban igen felette sok kárt tett, de még is sok kárral, veszéjjel, a nagygyából a lakosok ki aratták a vízből csónakokról ebben az esztendőben szalmájára nézve a búza tsak fél termés volt, és felette konkolos s más gazzal tejes, mivel a hó leesvén fagy nem volt, igen sok búzának ártott, ki is vesztek, és zabbal vetettek el sok. Úgy meg áldotta az Isten, hogy átaljában vévén a termést minden kereszt búza meg adott 7. Vékát, 8 vékát, de zab semmi sem volt, ez az árvíz sok füvet, rendet, vontatókat el rontott, de későbben julius hónap végén szépen kezdett apadni a víz. Történt ismét ebben az esztendőben auguszt 7ik 8ik napj. Ujjra kezdett áradni, és 25ik augustusig szün25 3 Őcsény egyh. prot. - 1817. máj. 29. 25 4 Őcsény közs. prot. - 1817. szept. 2. 255 őcsény közs. prot. - 1826. dec. 12. 25 6 Decs közs. prot. - 1800. márc. 12. 25 7 Őcsény közs. prot. - 1810. márc. 20. 378
