Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
A környező német települések lakói - következve a falvak helyzetéből - zömében a sárközi telkes gazdáknál keresték meg egész évi kenyerüket. 23 9 Faluhatáruk kicsi, ahogy írják pl. Alsónána: „földjei hegyes, nem homokos, de többnyire sovány. A nagy zápor esők a szántó földekről a földet elhordják, és ezzel a völgyekben a réteket elborítják." Bátaszék „földjének némely része hegyes, völgyes, s azért is vizenyős és soványabb, némely része pedig rónás és termékenyebb, valamint ezen földjei, úgy szinte rétyei is a zápor által szokott elöntésnek és kimosásnak ki vágynák téve." Grábóc „földje hegyekből áll többnyire és sovány. Mind a földek, mind a rétek a záporeső által gyakorta történni szokott elöntésnek és kimosásnak nagyon ki téve vannak, s ennél fogva már némely földjei a sok vízmosásos árkok miatt szántotthatatlanná és haszonvehetetlenné válik." Mőcsény földje agyagos, hegyes, sovány, mind szántói, mind rétjei ki vannak téve a záporeső kimosásának. Szálka földje hegyekből áll, többnyire sovány. Várdomb: „Az a 9 hold földjeinknek miképpen is a szőlőinknek agyag a földje és középszerű termékenységű. Rétyeink pediglen 103 1/2 kaszásra való, maid minden esztendőben az árvizek által elöntetnek, úgy hogy minden esztendőben a szükséges szénákat más helységekrül magunknak megszerezni kénteleníttetünk. " 24 C 7. IGAZGATÁS A falvak politikai igazgatása sokféle, többnyire egymással összefüggő feladatkör ellátását jelentette. Idetartoztak a katonaság ellátásával összefüggő feladatok, a hivatalrendszer működtetésével kapcsolatos ügyek, és ez utóbbi kapcsán a reprezentáció megjelenési formáiról is szólni kell. A faluszékétől kaptak a lakosok útlevelet. A menlevelek nagy része vásárokra, kereskedelmi ügyletek (pl. állateladás) lebonyolítására szólt, de minden további utazás engedéllyel történt: pl. a nyomtatási munkára Szlavóniába utazó munkásoké. A helységek tanácsához fordultak az örökösök a hagyaték értékének becslése, igazságos elosztása érdekében is. Itt állítottak ki bizonyítványokat a közösség tagjainak magaviseletéről. Ha egy fiatalember más faluba házasodott be, a testimoniumot a prédikátor véleményezésével írták meg. A faluszékétől kellett befogadó nyilatkozatot kérniök a kiszolgált katonáknak. A válasz esetenként elutasító volt; akkor, ha a katona a sorozás elől megszökött, vagy erkölcstelen életet élt. Őcsényben pl. 1810-ben a három katona közül csak egynek engedélyezték a visszatelepülést. Befogadó levél volt szükséges minden, falvak közötti költözéshez, az uradalmi tiszttartó láttamozásával. A legsúlyosabb büntetés a faluból való kitiltás. Erre azonban a faluszéke csak javaslatot tehetett a földesúrnál. Őcsényben az uradalom vezetői indokolt esetben jóváhagyták a falusi fórum ítéleteit. Már 1753-ból ismerünk olyan levelet, amiből kitetszik, hogy a vétkes jobbágyot kitiltották a helységből. A határozat után a jobbágy írásban bűnbánatot gyakorolt, és fogadalmat tett életmódja megjobbítására. Reversalisát azzal zárja: „...ha ennek utána előbbeni rossz életnekfojtatásában valaki megh tapasztallana, minden törvény nélkül ez falubul - mint rossz ember - kivezettessem és kiigazittassam: A kötelezvényt maga a bűnös, a bíró és hat esküdt hitelesítette aláírásával. 24 1 A falusi parasztpolgárok ingatlanai, a házak és szőlők adásvételének lebonyolítása a korban szokásos eljárás szerint a tanács hatáskörébe tartozott. A falvak lakóinak ingatlan átruházásán túl végrendeletek hitelesítését és őrzését, hagyatéki eljárások lebonyolítását, osztályos egyezségek jogi felügyeletét is ellátták. Ezek is az úgynevezett kezelt ügyek körébe tartoztak a bíráskodáshoz hasonlóan, így a jegyzőkönyvekben csak utalások találhatóak rájuk. 23 9 Kata János pilisi bíró levele a főszolgabíróhoz - 1869. júl. 13. „Tegnap, júl 12. Korsós Sándor pilisi lakos aratója Mitzl Jakab várdombi lakos, 12 csomó aratott búzát, vétkes gondatlanságból, el égetett a tűz az arató pipájából kiejtett parázsból támadt, - az aratót nem lehetett rábírni, hogy ne pipázzon. Nagy szerentsére alúról már a vetések le voltak éppen akkorra aratva, - külömben Bátaszék alá terjedt volna az érett gabonákon keresztül a tűz. Oly féle jó búza, milyen elégett, 3 nyoltzadossával számítva, adott volna 36 nyoltzadost, - mi ugyan annyi forint értékű már is.„ - TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírájának iratai 990/1869. 24 0 CSERNA-KACZIÁN 1986, 245. 24 1 ZENTAI 1994, 50-51. 372
