Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
a községnek a bírái elé került a megoldásra váró probléma, melynek a hatósága alá tartozott a kérdéses terület, vagy ahol a sérelmes esemény történt. Az egész községet érintő ügyek zömében gazdasági jellegűek, a falu határával, földterületével, halászóvizeivel összefüggőek voltak. Az egyik legfontosabb kérdés a szomszéd közösségek határainak tiszteletben tartásával foglalkozott. Igen gyakran egyezséget kötöttek a szomszédos községek határaik tiszteletben tartására és a megsértők szigorú megbüntetésére. 1829. július 2-án kötött szerződést Őcsény község határszomszédjával, Szálka községgel „a békességre minden tzivakodásoknak szomszédságos káros irigységeknek s gyűlölködésnek el távoztatására", a következő feltétek mellett: Az ezután akár mikor búzából, tavasziból, kukoriczából, kaszálló rétből, szállási kertekből bé hajtandó, akár mi néven nevezendő marhák bé hajtásáért egy egy darabtól minden esetben egy mariásokfizettessenek, és a lakosok egyik részről sem készerítessenek egy máriásnál többet fizetni hajtópénzt. Minden féle vetésekről, mihelyt el vetettnek, a kaszálló rétből és kertekből pedig tsak Szent György napjától fogva a kukoritzának bétakarításáig nem értvén ezt a búza, és tavaszi földekről a marhák behajtassanak és azokért az lső punctumb an kitett mód a szer ént fizetődjön. Az ugarokból (mellyeket az egyik vagy másik helybéli elöljáróság a legeltetés kedvéért tilossá tészen a maga határjában) béhajtandó marháktól is szintén minden darabtól egy egy máriásokfizetessenek. A bé hajtatott marhák áltól tétetett kár, úgy betsültessék meg, hogy mind a két részről legalább két elöljárók, s ha a kárnok nagyobb volta kívánná többek is jelen legyenek s e nélkül a betsű semmit ne érjen, erre nézve Mihellyest olly marhák kárból hajtattnak bé, mindjárt a más részre hír adassék környül állásosHa pedig valaki akármelyik részről marhájának a kárból megesett elsőbb béhajtása után kész akarva kárt tenni, s a meg tiltott ugarokra hajtani, tapasztoltattnék, úgy hogy annak gazdája maga is a marhája mellett volna, ezen különös esetben hajtó pénzen, s kártétel betsüjén kívül toties quoties minden darabtól egy forintot fizessen. A béhajtott marhák mind a két részről, mindenkor a hajtópénzért annak gazdájának ugyan kiadattassanak mind az által a felly ebb kitett mód szerént megesendő betsüt, valamint a kártételre nézve úgy aki küldetett betsüsöknek minden személyre vonogatás nélkül 30 xrt megfizetni, a kárt tevő jószágnak gazdája tartozzon, s azon esetben, hogy ha eleget tenni nem akarna az elöljáróság által a kárt tevő marha míg meg nem fizet sequestrumba (letét) vétessék." Ha az egyik fél a másikat megsérti (a községek) az 20 forint büntetést fizet. 22 2 Egyébként ez a szerződés már csak megerősítés volt, jóval előbb kötötték meg, ugyanilyet kötöttek 1813. szept. 16-án az őcsényi elöljárókkal. 22 3 A nemzetiségi összetételt tekintve nem csodálkozhatunk azon, hogy a 18. században idekerült németek gyakran konfliktusba kerültek a már itt élő magyarokkal, még abban az esetben is ha nem egy településen, hanem csak a szomszédságban éltek. 22 4 Várdomb község német lakossága Mária Terézia uralkodása idején, az 1750-es évek elején települt Tolna megyébe, a bátaszéki uradalom pusztájára. „A hol most Várdomb nevezetű Helység fekszik, az mind Uraság szántó földje volt, és majorja is volt az Uraságnak ottan, nem különben a mely legelő és kaszálló mezőt szabott néktek Kiégi Ignácz Úr, az is mind Uraság földje volt, és se detsi, se pilisi lakosok által nem bírattatott, egyéb iránt pedig jobbára nádas, és bozótos rétség volt, következésképpen kevés haszonvehető volt, hanem az ólta a várdombiak javították és tisztították ki" - tanúsítja egy alsónánai lakos 1796-ban. 22 5 A falu helyét pontosan Pilissel szemben az árvízmentes teraszon jelölték ki, s határát nagyrészt a pilisiek által megszállt egykori dombok alji falvak (Lak, Kesztölc) területén alakították ki. Mivel azonban a telepítés viszonylag későn történt, a falunak már csak igen kicsi határt tudott biztosítani 22 2 Őcsény közs. prot. - 1829. júl. 2. 22 3 Őcsény közs. prot. - 1813. szept. 13. 22 4 TMÖL. Polgári Perek 1305., KISS 1997. 10. 22 5 TMÖL. Polgári Perek 1305. 368
