Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

A decsi községi jegyzőkönyvben olvashatunk Kotsis Kováts István parázna, a falut megbotránkoztató életű személyről, aki tilos helyen való éjszakai csavargásáért 24 pálcaütés büntetést kapott. Megérdemelte e büntetést - indokolta a községi tanács -, mivel „helységbe való be jövetelekor is meg mondatott neki ha botránkoztató életet fog élni, mindenkor a háza fel betsültetik, és a helységből ki csapattatik."

21

7 A faluba beházasodni szándékozó legényeknek bizonyságlevelet kellett hozni szülőfalujukból, vagy előző lakhelyük elöljáróságából, melyben igazoltatták becsületes magatartásukat. „Paprika András csanádi születés, Nyékről és Halasról hozott levelei mellett Őcsényben való lakását tiszttartó úrtól megnyerte Tóth P. Pál veje lett. "

21

8 Azon szolgalegények számára, akik a Sárközbe akartak benősülni és már több éve dolgoztak valamelyik faluban, elég volt gazdájuk jótállása is. Ahogy az öcsényi protokollumban olvassuk: „Magyar Hidasi Kultsár János (ki már 4 esztendőket itt elsőbb 3 1/2 eszt. Ns. Osváld Istvánnál 2/4 eszt. viszont esküt Berekali Péternél szolga képett töltött" - igazolták is őt (eljegyezte Patkó István lányát Zsuzsát.)

21

9 Azonban gyakran előfordult, hogy ezek a bizonyságlevelek nem sokat értek, valószínűleg csak azért állította ki az elöljáróság, hogy a renitenskedő legénytől megszabaduljanak. Bizonyíték erre Kiss János őcsényi bíró levele, melyet a szekszárdi uradalom tiszttartójának írt 1826. december 25-én: „...gyakorta tapasztaltuk, hogy a házasság által helységünkbe bé tsuszott vidéki legények sem a Méltóságos Uraság, sem a Helység dolgaiban rendes szolgálatyaikat nem tsak, hogy pontosan nem teljesíttik, de sőt inkább rossz példájokkal magokat mind ekkoráig annyira ki mutatták, hogy kéntelenek voltunk a Tekintetes Úrtól miattok azon pirongatásokat hallanunk, hogy miért eresztyök az ollyan nyakas és pokolból jött gazembereket helységünkbe, akik rossz viseletével helységünk betsületit minduntalan fogyasztyák. Ezen okból is, de különösebben azért, hogy most is vágynák ollyan vidéki származású legénnyeink, akik a házasságok után tüstént feleségeiket elhagyják, és mái napig is vagy Bátskában, vagy születések helyén tsavarognak, bátorkodunk a Tekintetes Urat alázatosan megkérni a végett, hogy az illy es vidéki legényeket bé hozó lakosainkat rendetlen tselekedeteiktől el tiltani: nevezetesen pedig Szeremlei Szabó Jánost, kinek egy leányának 17 kérője lévén, és meg vetvén őket, egy nyéki legént szándékozik behozni helységünkbe, oda utasítani, hogy az esküvések után leánya a férjével együtt Nyékre mennyen lakni, kegyessen méltóztasson." A levél hátsó oldalára a tiszttartó feljegyezte, hogy aki„/akóképpen" a szekszárdi uradalomba „bé jönni akar magát nálam jelentse, külömben bé nem eresztetik és általam tiltatik: házasodni külömben szabad és oda az hova való elmenni. "

22

0 A falu határát is igyekeztek megvédeni a környező, idegen, főleg más nemzetiségű és vallású lakosoktól. Az alsónyéki Nagy Péter malmos a malom melletti szilvását eladta egy bátaszéki németnek, a helység vezetőinek tudta és beleegyezése nélkül, amit a „Helység megtudván a némettől, mint nyéki határban lévő birtok elvétetett, a már felvett vételárat a község kaszájából visszafizették. "

22

1 Ugyanez a szolidaritás nyilvánult meg a közösségi munkában, valamint a rítusokban: a halottas és lakodalmi szokásokban. Ilyen esetben együtt vannak, és ki-ki végzi a reáeső kötelességét, mindenben igyekeztek megkönnyíteni az érintett család helyzetét, akár gyászában, akár örömében. 6.6. Szomszéd községekkel való kapcsolatok A szomszéd községek közötti vitás kérdések megoldásában is a községek elöljárói képviselték falujuk lakosságát. Ez nemcsak az egész helységet érintő ügyekben volt így, hanem a szomszéd községek egyes lakosait érintő vitás kérdésekben is. Ha a szomszéd falvak egyes lakosai között vitás problémák merültek fel, vagy az egyik vagy a másik község elöljárósága döntött az ügyben. Általában annak 21

7 Decs közs. prot. - 1797. aug. 6. 21

8 Őcsény közs. prot. - 1812. nov. 2. 21

9 Őcsény közs. prot. - 1805. nov. 3. 22

0 Őcsény községi iratok - 1826. dec. 25. 22

1 Alsónyék közs. prot. - 1805. márc. 5. 367