Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

közi falvakban - Decs kivételével, ahol ispán és hajdú élt - nem lakott uradalmi tiszt. Alsónyék, Pilis, Decs község a bátaszéki alapítványi uradalomhoz (Tereziánum) tartozott, az uradalmi tisztségviselők székhelye és az uradalom központja Bátaszéken volt. Őcsény a szekszárdi alapítványi uradalom birtoka volt, az uradalmi tisztek is a megyeszékhelyen éltek. Innen utaztak ki az ügyek intézésére, illetve a jobbágyok utaztak be ide az úriszékre és egyéb ügyeik intézésére. A feudális birtok vezetője a tiszttartó

1, a provizor

2, aki munkájában az uradalom ügyvédjére, ispánjaira, a kasznárra

3 és egyéb segítőkre: a kancellistára

4, az erdőkerülőkre, az erdészekre, a hajdúkra támaszkodott. A tiszttartó dolga az uradalom helyi képviselete, mindenekelőtt a járandóságok beszedése, a jövedelmek rendszeres elszámolása volt. Képviselte az uradalmat a megyegyűléseken, vigyázott a birtokra és népére. Minden esztendőben többször is beszámolt hivatalos összesítőkben és alkalmi levelekben az uradalom helyzetéről: javaslatot tett a felesleges készlet értékesítésére, a szükségessé váló építkezésekre stb. Az ügyvéd az uradalom jogi érdekeinek képviselője volt. Továbbította a megyei vagy a prefectusi döntéseket, összegyűjtötte az uradalmi tisztség elé benyújtott kérelmeket, panaszokat és javaslatot tett azok további sorsára. (Közvetlen intézés, úriszéki tárgyalás, fellebbviteli fórum elé utalás stb.) Az ispán tartotta a kapcsolatot a községek vezetőivel, közvetlenül irányította a termelési, feldolgozási, raktározási, szállítási tevékenységeket. Az uradalmi tisztek Bátaszéken éltek, hisz itt voltak az uradalmi épületek. (1856-ban Hiczhausz Ignác uradalmi erdész, 1865-ben Horváth Lipót uradalmi ügyész, Gárdik József, Benedits Lajos, Bognár Lajos gazdatiszt, Kadletz Lerenc uradalmi erdőmester stb.)

5 1779-től a vármegye központja is, Szekszárdon volt. A sárközi falvak a földvári járásba tartoztak, a járás vezetőjének a főszolgabírónak a hivatala is vagy Szekszárdon vagy a járás területén lévő nagyobb településeken: Fadd, Dunaszentgyörgy stb. volt. Ott, ahol éppen lakott a tisztviselő. így a községek vezetőinek ügyeik intézése céljából nem kellett hosszú utat megtenniük. 1.1. A bátaszéki uradalom A Bátaszék központtal működő uradalom, ahova a sárközi falvak többsége tartozott, tulajdonosa a Theresianum, vagy ahogyan később magyarul nevezték, a Teréz-Akadémia, Collegium Theresianum volt. A Mária Terézia által alapított akadémia célja az örökös tartományokbeli nemesi származású ifjak neveltetésének megkönnyítése volt. 1746-ban a jezsuiták vezetése alatt nyílt meg. 1773-ban a piaristák vették át irányítását, akik a bátaszéki uradalmat bérbe adták, 1795-ig a bonyhádi Kliegl családnak, majd 1799-től 1813-ig Rumpf Lipót grófnak, aki Bátaszékre költözött egész családjával. így közvetlenül is részt vett a birtok kormányzásában. A bérlőváltással együtt szükségessé vált a bátaszéki uradalom teljes leírásának elkészítése, és így egy különálló kötetből megismerhetjük a mezőváros földesuraságának, az uradalomnak 1793. évi viszonyait.

6 Ez a könyv tartalmazza a bátaszéki uradalomhoz tartozó mezővárosok, falvak, puszták és diverticulumok (szállás, tanya), szántóföldek, szőlők, kertek és más fundusok leírását. Az uradalom Bátaszék és Báta mezővárosból állt, ezen kívül 5 falu tartozott hozzá: Alsónána, Várdomb, Decs, Pilis és Alsónyék, továbbá Kishúros, Nagyhúros, Leperd, Kövesd és Lányhöd puszta. Ezek mindannyian Tolna vármegyében feküdtek és a Sárvíz folyó, részben pedig a Duna határolta 1 A tiszttartó a nagyobb uradalmakban főbb rangú gazdatiszt, kinek igazgatása alá rendszerint több gazdaság tartozott, de aki maga is egy gazdasági kerületet, rendszerint a központot szokta kezelni, s különösen ebben a tekintetben különbözött a jószágigazgatótól, aki kerületet nem kezelt. Helyenként egyes gazdaságok kezelői is tiszttartói címet viseltek. A gazdatiszt a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. Elnevezése uradalmanként változott: gazdatiszt, intéző, jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár. A 18. század végén Festetics György a gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont 2 Jelentése: gondnok, felügyelő. A latin eredeti jelentése előregondolkodó, megfontoló. 3 A német Kastner szóból képzett magyar kifejezés, régebben olyan gazdatiszt, kinek kezelésére a magtár volt bízva, általában kezelő tisztet jelent, tehát egyértelmű a gazdasági intézővel, ispánnal, habár némely uradalomban az ispánéval magasabb rangot jelent. 4 írnok, uradalmi alkalmazott. 5 T. MÉREY 2000,96-98. 320