Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR: Werbőczy dombóvári és döbröközi várainak újabb régészeti leletei
A DÖBRÖKÖZI, 14-17. SZÁZADI ERŐSSÉG TERÜLETÉRŐL SZÁRMAZÓ RÉGÉSZETI LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A vár szomszédságában lakó Simon Zoltánné éveken keresztül gyűjtögette a vár és a váralja településen a szántásból, kiskertekből előkerülő edények, kályhaszemek, kályhacsempék, valamint egyéb égetett agyagból készített használati tárgyak 14-17. századra keltezhető töredékeit. Ezeket 2012. év végén tudományos feldolgozásra a Wosinsky Mór Múzeumnak adta át. A leletek átvételekor terepszemlét tartottunk a vár körül, s néhány részletkérdésben az eddigi kutatás álláspontjától eltérő eredményekre jutottunk. Különösen a váralja település elhelyezkedését és a vár alaprajzát, a külső árok kérdését érintően merültek fel új adatok és szempontok. A vár szomszédságában lévő, Újtelep 104-es számú telken a ma is álló épület alapozási munkálatainál 1982-ben találtak régészeti leleteket. Közülük néhány késő középkori és hódoltságkori edény töredéke - egy kereszt alakú fenékbélyeges fazék, egy kályhaszem, valamint fogaskerékdíszes korsó darabja végül a Wosinsky Mór Múzeumba kerültek. Ezt most jelentősen kiegészíti a vár és a váralja településről származó több mint másfélezer töredék, melynek közreadása sajátos módon egyben az eddigi legnagyobb számú közölt leletanyag a lelőhelyről. 3 6 Az általunk vizsgált, zömében felszíni gyűjtésből származó leletanyag kizárólag kerámiatárgyak: edények, kályhaszemek, kályhacsempék, valamint egy cseréppipa töredékét tartalmazza. 3 7 Kerámia edények A szórvány kerámiaanyagban megtalálható legkorábbi edénytípus a kavicsos soványítású cserépbogrács, melynek kifelé és mindkét irányba megvastagodó peremtöredékei vannak jelen (7. tábla 23.). Az egyik peremtöredék külső oldalán egymást keresztező, bekarcolt vonalak láthatóak (7. tábla 3.). Egy finoman iszapolt agyagból készült, keskeny, kifelé és befelé is megvastagodó, vékonyfalú példány pedig későbbi darab lehet (7. tábla 1.). A döbröközi szórványok között kizárólag a késő középkorban általánosan elterjedt, korongolt fedő néhány töredéke található meg (7. tábla 4., 7., 10.). 3 8 A legtöbb kúpos fedőtöredék díszítetlen, egy a pereme felett hornyolt példányt ismerünk (7. tábla 10.). A késő középkorban a lapos fedőkkel egy időben megjelent kúpos fedők váltak általánossá, a Döbröközről ismert példányok is a zömmel a 15. századra keltezhetőek. 3 9 A különböző típusú fazéktöredékek vannak legnagyobb számban jelen a leletanyagban (8. tábla 112.). A döbröközi főzőedények peremtöredék típusait a 9. tábla 27-45. foglalja össze. A változatos formájú és díszítésű fazekak közül nem hiányoznak az ún. fenékbélyeges példányok sem (7. tábla 19.). Korsótöredékek jelentős számban fordulnak elő, melyek között pecséthengerrel díszített (7. tábla 17.) és kiöntőcsöves töredék is megtalálható (7. tábla 15.). Az asztali kerámia egyik csoportját a kaolinos soványítású pohár- és festett, vagy festetlen palacktöredékek alkotják (7. tábla 9., 11.). A 15. századi importot két morvaországi kőcserépedény, ún. Lostice-i sómázas edény töredéke jelenti a leletanyagban (7. tábla 5-6.). A 15. század első felének díszkerámiáit egy bepecsételt díszű, kisméretű edény perem és oldaltöredéke képviseli a leletanyagban (7. tábla 14.) A törökkori edények közül figyelmet érdemel egy szürke, kisméretű, simított felületű, enyhén behúzott, kifelé megvastagodó, legömbölyített peremű töredéke, amely a Vizi Márta által az ozorai 3 6 Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Simon Zoltánnénak a leletek gondos összegyűjtéséért, megőrzéséért gs közlésre való átengedéséért. 3 7 A leletanyag értékelése szempontjából irreleváns, a felszínen gyűjtött egyszerű állatcsontokat, tégla- és kőtöredékeket figyelmen kívül hagytuk, azokat nem vizsgáltuk. 3 8 Összesen 9 fedőtöredéket azonosítottunk a leletanyagban. 3 9 PARÁDI 1958,158. 195
