Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről

dence középső neolitikumának fejlődésében.

5

9 A korai DVK kerámiára jellemző a rövid karcolt vonalakkal („esőminta") borított hordós vagy gömbös testű edények.

6

0 Az edényformák közül a kónikus (GL 11), a konvex-konkáv oldalú (GL 13) és a tagolt peremű táltípusok (GL 15), a gömbös testű edények (GL 22), a rövid és magas hengeres nyakú palackok/tárolóedények (GL 31, 33), valamint a tagolt peremű bikónikus edények (GL 71) fordulnak elő a korai fázis leletanyagában.

6

1 A tagolt peremű, bikónikus, ill. homorú felsőtestű edények, a közepesen magas csőtalpak, valamint a puttony alakú edények a balkáni koraneolitikus kultúrák leletanyagában gyökereznek, míg a gömbös testű tárolóedények, magasabb és tömör csőtalpak a középső neolitikumban megjelenő új formák.

6

2 A jellegzetes táltípusokat egy-egy töredék képviseli, a bikónikus edények között azonban több, függőleges vonalakkal, ill. boltívekkel díszített példány is található (9. tábla 1-3). A függőleges, párhuzamos vonalak alkalmazása figyelhető meg a - Starcevo és DVK kultúrák közötti átmeneti leletcsoportnak meghatározott - tapolcai csoport anyagában

6

3 csakúgy, mint a DVK 1. fázisára keltezett Aba,

6

4 Bicske I. ház,

6

5 Kúp

6

6 és Bíría

6

7 lelőhelyeken. A függőleges vonalak a kónikus és ívelt oldalú tálak egész magasságára, a bikónikus edények esetében csak a felső részre terjednek ki, általában hármas vonalkötegeket alkotnak, vagy a teljes felületet borítják. A boltívek alkalmazása a középső neolitikum első fázisában szélesebb körben elterjedt jelenség: a DVK Bína-Bicske-periódusa mellett a Flomborn-típusú LBK anyagokban, festett változatai a Szatmár II. és Pucolt leletek között, plasztikus formái a késő I<örös-Starcevo-Cri§ kultúrákban megtalálhatóak. Horváth Ferenc a motívum elterjedése alapján egy Anatóliától Nyugat-Európáig terjedő komplexumot körvonalazott.

6

8 Jellegzetes a 266.378 objektumból előkerült bikónikus edény díszítése: a boltívvel kombinált, térosztó funkciójú, függőleges, rövid vonalak kettéágazó horogban végződnek. Ez hasonlít a Keszthelycsoport horgas végű bekarcolt vonalaihoz, de pontos párhuzamait a legkorábbi DVK anyagaiban találjuk meg (Ludanice, Zeliezovce; 8. tábla ll).

6

9 Az 1. fázis időszakához köthető az ún. „esőminta" is, mely elsősorban az enyhén vagy erőteljesen behúzott peremű, hordó- vagy gömbös testű edényekhez kapcsolódik.

7

0 A korai megtelepedési időszakhoz köthető töredékek 42 objektumból kerültek elő, ezek közül azonban csak néhány az, melyből egynél több, biztosan erre a fázisra keltezhető cserép fordult elő. Ezek mind olyan gödörkomplexumok, melyekben jelentős mennyiségben található a későbbi fázisokhoz tartozó anyag. így kijelenthetjük, hogy a korai fázishoz települési objektumot nem tudunk rendelni, annak településszerkezetét nem vizsgálhatjuk. Annyit azonban megállapíthatunk a leletanyag térbeli helyzete alapján (a 156. és 370. házak közötti zóna), hogy az első megtelepedés jóval kisebb területre - a terasz középső, legmagasabb sávjára - korlátozódott. A fiatalabb megtelepedési fázisokhoz jóval nagyobb mennyiségű és szélesebb spektrumú leletanyag kapcsolható. A karcolt vonalak között továbbra is jelenlévő szélesebb formák a Keszthely-csoport hatásának köszönhetőek.

7

1 A közepesen széles, mély, V profilú vonalak a DVK 2. fázisára, a Keszthely5

9 KALICZ 1978-79, 23-24; KAL1CZ 1994, 68; KALICZ-MAKKAY 1972, 95-96; RACZKY 1988, 31. 6

0 MAKKAY 1978, Pl. XVI. 3; PAVÚK 1980, Abb. 20.6. 6

1 Hasonló edényformák számos legkorábbi DVK leletanyagban előfordulnak: Aba (GLÄSER 1993, Taf. 1-6), Baja (Bajaszentistván-Szlatina, KALICZ 1994, 68-69, 2-4. kép), Becsehely I. (KALICZ 1990, 73-77, Taf. 43. 8-11, 44. 4, 45. 6), Bicske I. ház (MAKKAY 1978, 2022, Pl. III. 1-9, XVI. 3), Bína (PAVÚK 1980, 16-38, Abb. 5-8,12, Tab. I.), Fájsz (KALICZ 1994, 68-69, 5. kép), Kajárpéc-Pokolfadomb (REZI KATÓ 1993, 7), Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb (BÁNFFY 2004, 225-236. Fig. 138-139). 6

2 HORVÁTH 2006, Fig. 2. 1-4; KALICZ 1994, 68-69. 6

3 SÁGI-TÖRŐCSIK 1991, 88, VII. t. 3. 6

4 GLÄSER 1993, Taf. 5.7. 6

5 MAKKAY 1978, 21, 25, Pl. VI. 1. 6

6 GLÄSER-REGENYE 1989,

1.

1. 10. 6

7 PAVÚK 1980, Abb. 29.11. 6

8 HORVÁTH 2006, 311-313. 6

9 PAVÚK 1980, Abb. 17.11.13. 7

0 PAVÚK 1980, Abb. 20.6; SÁGI-TÖRŐCSIK 1991, 29. ábra 9, XXXIII. t. 1-2, CXI. t. 1; GLÄSER 1993, Taf. 43.3-5. 7

1 GLÄSER 1993, 327; KALICZ 1991,19. 18