Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről
työk-, ill. gyűrűfül, mely elsősorban gömbös testű és nyakas tárolóedényekhez kapcsolódik (8. tábla 10-12, 15, 18, 20). Jóval kisebb arányban fordulnak elő függőleges állású szalagfülek, melyek elsősorban a nyakas edények vállát ívelik át (8. tábla 2, 9). Könyökfülek csak néhány hengeres nyakú edény vállán jelennek meg. Díszítés A díszített töredékek aránya a leltározott anyagon belül 46% (kb. 2.000 töredék). A karcolt díszű töredékek 22%, a bemélyített díszű 14%, a plasztikus díszítésű 10% (4. tábla 4). 4 4 A kerámiadíszítés és az edények falvastagsága közötti összefüggéseket (4. tábla 5) a következőképpen fogalmazhatjuk meg. Karcolt díszítés az 1,0 cm-nél vékonyabb töredékek esetében átlagon felüli (32%), a 0,5 cm-nél vékonyabbak esetében kimagasló (64%), az egyre vastagabb kategóriáknál rohamosan csökken ez az arány (10-6-3%). A bemélyített díszítés épp ellenkező tendenciát mutat: az 1,0 cm-nél vékonyabb kategóriáknál az átlagnál kisebb (3-6%), az annál vastagabbak esetében fokozatosan növekvő arányú (18-28-27%). A plasztikus díszítés a 0,5 cm-nél vékonyabb töredékeken nem fordul elő, a 0,5-0,9 cm közötti cserepek esetében is mindössze 4%, a vastagabb csoportokban egyenletes eloszlást mutat (14-17-18%). A díszítetlen töredékek aránya az első csoportban átlagon aluli (31%), a 2-3. csoport esetében átlagos (56-57%), a 4-5. csoportnál ismét kicsivel átlag alatti (46 -50%). 4 5 Karcolt díszítés A közel 1.000 karcolással díszített töredék esetében a közepes vastagságú (272 db) és vékony vonalak (520 db) vannak túlsúlyban. A korai DVK-ra és a Keszthely-csoportra egyaránt jellemző széles vonalak (28 db), 4 6 ill. közepesen széles, mélyen bekarcolt vonalak elsimított (57 db), s elsimítatlan változatban (64 db) jóval kisebb számban fordulnak elő. Szabálytalanul bekarcolt, a felületet kitöltő, rövid vonalak (ún. „esőminta") 19 töredéket díszítenek (13. tábla 1, 3-5). A középső neolitikum második felére, a zselízi és tiszadobi-bükki kerámiára jellemző, vékonyan bekarcolt, hullámzó vonal mindössze egy töredéken fordul elő. A DVK középső és kései fázisára jellemző, különböző méretű és formájú „kottafejeket" 4 7 99 töredéken sikerült azonosítani. Ez az összes kerámia 0,93, a leltározott anyag 2,17, a díszített töredékek 4,82, a karcolt cserepek 10,16%-át teszi ki. 4 8 A kottafejes és zselízi csoport leletanyagában megjelenő kottafej-típusok közül hatot lehetett azonosítani. A nagy- és kisméretű, kerek típus (GL 050, 051; 11. tábla 1-3, 5-8) fordult elő a leggyakrabban (31, ill. 26 töredék), a kisméretű, kissé ovális (GL 052; 11. tábla 4) és több ovális kottafej összenövéséből létrejött típus (GL 056; 11. tábla 9-10) csak néhány esetben (4-4 db). Magasabb számban volt jelen az egy, ill. több karcolt vonalat átvágó mély bevágás (GL 063, 057; 15. tábla 2, 4) - 16, ill. 20 esetben. A 27 objektumból, melyben kottafejes töredékek kerültek elő, 6 esetben fordult elő nagy kerek alakú és mély bevágás, 3 esetben nagy kerek kottafej és több vonalat átvágó mély bevágás közösen. Egyszerű bekarcolt vonalak-vonalkötegek 806 töredéket díszítettek, kottafejjel ellátott karcolt vo4 4 Az egyes töredékek besorolásánál nem vettem figyelembe a többféle díszítés jelenlétét, hanem a felállított 3 csoport valamelyikébe illesztettem azokat. Ez esetben a karcolt - bemélyített - plasztikus sorrendet követtem, azaz a sorban előrébb álló kategóriához rendeltem a töredéket. Pl. karcolt és csípett díszű töredékek a karcolt csoportban kaptak helyet. A teljes anyagban a következőképpen alakulnak az arányok: karcolt 10%, bemélyített 6%, plasztikus díszítés 4%, díszítetlen 80%. Ezzel összehasonlítható adatsort a Győrszemere-Tóth-tag lelőhelyen előkerült korai és klasszikus DVK leletanyagról ismerünk. Ott a töredékek 15%-a volt díszített. Jóval nagyobb arányban jelentkezett a karcolt (68%), kisebb arányban a bemélyített (19%) és plasztikus (13%) díszítés (REZI KATÓ 1993,15. kép 2, 3). Ugyanezek a számok (az összehasonlíthatóság kedvéért) Paks-Gyapa esetében 48 - 30 - 22 %. 4 5 A díszítetlen töredékek arányát módosítja a selejtezés. Ennek során csak a leselejtezett kerámia darabszáma és súlya került feljegyzésre objektumonként, így nem lehet rekonstruálni, hogyan módosította ez a művelet a különböző falvastagságú csoportokban a díszített-díszítetlen töredékek arányát. 4 6 KALICZ 1991, 19. 1994, 69. 4 7 GLÄSER 1993, 113-115. Abb. 15; PAVÚK 1994, 142-143. Abb. 55. 4 8 Ez a szám hasonló a Győrszemere-Tóth-tag anyagában előforduló kottafejes töredékek mennyiségének (6%; REZI KATÓ 1993, 15. kép 3). 15
