Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

A gótikus szentélyben, valamint a korai és a gótikus szentély közötti részben festett vakolattöredékek is előkerültek (7. tábla 4). A 7 db értékelhető töredék közül négyen előfordul a szürkéskék alapszín, amelyhez egy esetben vörös, egy másik esetben pedig rózsaszín és vörös sáv illeszkedik, utóbbiakon sötétebb rózsaszín, füstszerű ívekkel. Három, fehér alapszínű töredéken kopott rózsaszín-világosbarna festésmaradványok fedezhetők fel, az egyiken a fehér és a rózsaszín sáv között sekély bekarcolás is látható. Lángi József szerint a bekarcolt díszű töredék talán glóriát ábrázolhatott, a töredékek összességében nívós munkára engednek következtetni. Az ablakok - bizonyára a szentély ablakai - egy részét kerek üvegszemekkel díszítették. Bár ablakszemek nem kerültek elő, de üvegezésre utal egy ólomból készült foglalat töredéke (7. tábla 1), amely egy íves, egykor az ablakszemhez simuló, és egy egyenes, bizonyára a kerethez illeszkedő részből áll össze (sz: 0,5 cm). Egyik oldala sima, másik oldala közepén enyhe, éles gerinc fut végig. Ilyen ólomfoglalatok töredékei ismertek a megyéből Bátaszék-Kiskövesdről és Dunaszentgyörgy-Faluhelyről,

3

5 valamint Decs-Etéről is.

3

6 Ehhez az épülethez tartozhatott két deltoid alakú, áttört díszítésű, domborított könyvsarokveret is. A könyv belseje felé eső oldalain az egyiket rovátkákkal, míg a másikat karéjokkal díszítették (7. tábla 2-3). A csaknem ép (6,4 x 4,9 cm) a félköríves szentély déli diadalíve mellől került, a kisebb, töredékes (3,4 x 2,5 cm) pedig szórványként. A budai királyi palotában előkerült könyvvereteknek ezt a típusát (I. csoport) Melis Katalin az 1460-70-es évekre,

3

7 a pilisi ciszterci apátságban előkerült hasonló darabokat Holl Imre az 1480-90-es évekre keltezte.

3

8 Mindkettő párhuzama előkerült a bátai bencés apátságból is,

3

9 közeli párhuzamuk a közeli Ete

4

0 és a szintén Tolna megyei Regöly templomából ismert.

4

1 AZ ELŐKERÜLT KŐFARAGVÁNYOK KATALÓGUSA Az ásatás során összesen 22, a gótikus plébániatemplomhoz köthető faragott kőtöredék került elő, melyekből 11 értékelhető darabot mutatunk be. A többi, főleg kisméretű darab többsége az alább ismertetendő gótikus ablakokhoz tartozik, de olyan töredékesek, hogy nem hordoznak értékelhető információt a szerkezetre nézve. Valamennyi faragvány puha, sárgásfehér mészkőből készült. A kőtöredékek jelentős része gótikus mérműves ablakokból származik. Valamennyi értékelhető töredék egy kerettípushoz tartozik. Ez az üvegezés hornyát közrefogó két széles homorlatból, s kívül-belül két széles rézsűből áll. A két homorlat együttes szélessége 21 cm körüli, a teljes profil szélessége körülbelül 45 cm. Ezen belül azonban az egyes töredékeken részben eltérő részméretek tapasztalhatók, ami több, nem egészen azonos ablakra utal. Az ablakok záradékát mérművek díszítették, melyekre három értékelhető töredék utal. A mérművek csak a keret középső, két hornyolat által meghatározott profilját hordozzák, amiből arra lehet következtetni, hogy a keretben kialakított vájatba beillesztett mérművek voltak. Szinte mindegyik darabon fehér meszelés látható. Ablakok töredékei: K-l. Ablakmérmű töredéke félköríves, karéjos záradék részletével. A töredéken csak a mérmű üvegezésnek kialakított horony felőli oldala maradt meg. Az ív felső részén az ív(ek) feletti mezőt kitöltő motívum indítása figyelhető meg (8. tábla 1)K-2. Ablakkeret töredéke, feltehetőleg a keret alsó, könyöklő részéből (8. tábla 2). 3

5 K. NÉMETH 2011, 62. 32. kép; 214. 3

6 MIKLÓS-VIZI 1999, 252, 17. kép 2-3. 3

7 MELIS 1985, 49. 2. kép; 52-53. 3

8 HOLL 2000, 185, Abb. 134. 3

9 CSALOG 1940,1.1. 3-4 (54-55. között). 4

0 MIKLÓS-VIZI 1999, 222, 151.16. kép 4. 4

1 HAVASSY-G. VIZI 2004, 230. 22. ábra 1. 153