Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

K-3. Ablakszárkő töredéke az ablaktábla merevítő vasrúdjának kiképzett csaplyukkal (8. tábla 3). K-7. Ablakmérmű töredéke függőleges szár és félköríves záradék indításának részletével (9. tábla 7). K-8. Ablakkeret töredéke körülbelül 45°-os, a falsíkra merőleges síkra metsződő függőleges ab­lakprofillal (9. tábla 8). K-9. Ablakmérmű íves kerettöredéke (9. tábla 9). K-10. Ablakkeret töredéke rézsű és homorlat részletével (9. tábla 10). Egyetlen boltozati borda töredéke utal a templom lefedésére: K-4. Boltozati borda töredéke. Egyszerű bordaprofil, indítása két homorlat, felső része hiányzik. Szélessége 14 cm. Egyik oldalán összefüggő, másik oldalán nyomokban észlelhető rózsaszínű me­szelés (8. tábla 4). Két töredék egyszerű, lépcsős tagolású, igénytelenül faragott négyszögletes keretekből származik: K-5. Ajtó- vagy ablakkeret sarka. Töredékes profil kettős lépcsőzettel. Teljes szélessége 16,5 cm (8. tábla 5). K-6. Nyíláskeret töredéke. Szimmetrikus, kívül-belül egyetlen lépcsőzettel tagolt, egyenes szárkő. Szélessége 14 cm (9. tábla 6). Ismeretlen gótikus kőszerkezetre, valószínűleg kapura utal egyetlen töredék: K-ll. Gótikus profil töredéke: homorlat, pálcatag, körtetag, homorlat. Tagolása alapján valószí­nűleg kapu-, esetleg ablakkeret töredéke (9. tábla 11). A bátai plébániatemplom csekély számban megmaradt kőfaragvány-töredékei közül a templom gó­tikus stílusú bővítéséhez kapcsolható nagyméretű, mérműves ablakok, továbbá feltehetőleg egy ka­puzat, valamint anyagukban ezekkel megegyező, formailag nem datálható négyszögletes nyíláske­retek részletei határozhatók meg. A templom gótikus periódusának, valószínűleg a szentélynek lefedéséhez tartozott az egyszerű profilú boltozati borda. A töredékek datálására a mérművek formai részletei adhatnak támpontot. Az ablakmérműpro­filok kiszélesedő orrlemeze késői forma, amely a 15. század végére, a 16. század elejére jellemző. 4 2 A TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐ A sírok leírása 1. sír: A korai és a késői szentélyfal között, a két fal északi találkozásánál. Mélység: 175 cm. Kor: Inf. I. Tájolás: Ny-K. Hossz: 55 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű (10. tábla 1-2). A rossz megtartású csontok felett egy helyen famaradvány, talán koporsó nyomai. A famaradvány fölött nagyobb vasla­kat, amelynek a sírral való viszonya az ásató szerint bizonytalan. Melléklet: a jobb felkarcsonton, a felső csigolyákon és a koponyán patinanyomok; a koponya jobb oldalán kisméretű ezüstpénz, I. Fer­dinánd 1527 és 1559 között vert dénárja (10. tábla 4). A nagyméretű, hossznégyszög alakú, mereví­tőbordás vaslakat (10. tábla 3) lakattestének hossza 6,4 cm, magassága 6,9 cm, mindkét oldalán 1,8­2 cm széles, 0,8-1 cm vastag merevítőborda látható, a merevítőbordák köze hátul üreges, az elülső oldalon ellenben tömör. Az elülső oldalon kulcsház nincs, de jól látható a lakatba beletörött kulcs szára (hossza 1 cm, d: lem). A kengyel magassága 3,2 cm, szélessége 1 cm, vastagsága 0,8 cm. A la­kat fenéklemeze és egyik oldallemeze hiányzik. A tárgyon a vashoz korrodálódott szövet lenyomata látható a kengyel élén és mindkét oldalán, a meglévő oldallemezen és a hátsó merevítőbordán, ugyan­ilyen lenyomat van továbbá a lakathoz korrodálódott szerves anyagon, amely az elülső oldali mere­vítőbordán, az elülső oldalon, a lakattest és a kengyel találkozásánál, valamint a megmaradt oldal­lemezen figyelhető meg. Ez a szerves anyag talán koporsódeszka töredékével azonosítható. A tárgy a 15. századtól megjelenő, de a kora újkorban is tovább élő lakatok jellegzetes példája. 4 3 Ezt a lakat­4 2 A kőtöredékek meghatározásában nyújtott segítségéért Búzás Gergelynek tartozunk köszönettel. 4 3 TEMESVÁRY 1963,126. 154

Next

/
Thumbnails
Contents