Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

kisebb eltérések megfigyelhetők. A perem alatti bordától a feljebb már említett módon mért mérősor: 27-4260-76-95-1 12-138-148 mm. A visszahajlítással megerősített perem bordája a többitől eltérően a funkciónak megfelelően itt is erősebb, 12,5 mm széles és 12,5 mm vastag. Jól látható, hogy a teljesen zárt üregű visszaperemezéshez a legfelső borda anyagán túl még így is szükség volt további, mintegy 1,2 cm széles lemezsávra, az alapanyagot ennyivel szabták szélesebbre. A peremen belül egy kör keresztmetszetű vasmag van. A fenekezésnél is hasonlóan jártak el az anyag előkészítésekor, de itt az eredetileg a többivel megegyező szélességű alsó borda a mintegy 8 mm széles visszahajtás miatt elvékonyodott, alsó széle élesebb törésű lett. A visszahajtás széle részben a vágási hibák, részben a fenéklemez illesztése miatt egyenetlen. A fenéklemezt egyenesre visszaperemezett szélével illesztették a hengeres test hasonlóan kiképzett ellendarabjába, majd rákalapálták a palást alsó peremét. A fenéklemez visszaperemezésének szélessége a takarás miatt nem mérhető. A fenéklemezen nagyon sűrűn elhelyezkedő, feltűnően keskeny és széles kalapácsnyomok figyelhetők meg. A fenéklemez középpontjában 3,6 cm szélességben keskeny, 3 mm széles, középvonalukon mérve 3,1, 2,2, 1,5 cm átmérőjű félköríves bordákból kialakított 3 koncentrikus körből és egy félgömbös középrészből álló, valószínűleg célszerszámmal nyomott díszítés részlete látható. A fenéklemez alját kb. 1 mm széles sugárirányú vonalakkal 8 részre osztották. A fenék központi dísze jól látható, hogy nem középpontos, a félgömbös rész egyik oldalán futnak össze a vonalak - ami egyben azt is jelzi, hogy a mintákat a fenéklemez felosztása után alakították ki. A ciszta alját az említett díszen kívül még egy középpontosan elhelyezkedő, belső oldalán 10,3 cm, külső oldalán 15,6 cm átmérőjű, a fenék síkjából közel 4 mm-re kiugró magas széles, lapos díszítőborda merevíti. Az alja a külső oldalán a kisebb fenékborda miatt keskenyebb mint a pereme, csak 21,5 cm. A harmadik, ugyancsak teljesen ép ciszta szintén kétfűlű, 20 cm magas, az akasztóknál 23 cm külső átmérőjű, félköríves bordákkal megerősített lemezből hajlították hengeresre.(39. tábla 1-3.) A legfelső bordát visszahajlítva alakították ki a belül üreges peremet, a legalsó bordát pedig a fenekeléshez használták fel és hajlították vissza. így a kész tárgy testét 9 borda díszítette. A két áltordirozást mutató félkörös fület viaszveszejtéssel öntötték meg és a végeit kalapálással alakították a kívánt formára, amely egy madár alakot utánoz. A kör keresztmetszetű egyik fülön a díszítés külső íven mért hossza 21,5 cm, átmérője a tordirozás kezdetén 7,7 mm, ívközépen 9,3 mm, a tordirozás végénél 7,6 mm. A másik fülön a díszítés külső íven mért hossza 21,5 cm, átmérője a tordirozás kezdetén 7,7 mm, ívközépen 9,5 mm, a tordirozás végénél 7,5 mm. Akasztófülei kalapált bronz szálból hajlított kettős hurkú, három ponton szögecselt akasztók. A szegecsek egyszerű darabok, a belső oldalon lemezszerű fejjel, a külső oldalon a ráhelyezett fülre lapítva. A szegecsfejek középpontos távolsága 4,5 cm, 5 cm, illetve 4.8 cm, 5,4 cm. A ciszta testét 11 félköríves merevítőbordával díszített lemezből hajlították hengeresre. Az illesztésnél bordázott lemez lapos sávjaiba kívülről illesztették a 9 db egyszerű, a külső oldalon lemezfejü, a belső oldalról ellapított szegecseket. A legfelső sávban az akasztófül szegecsét használták a rögzítésre. A 0,8 mm vékonyra lapított lemezen különösen az alsó két bordaközben jól láthatóak a bordázott lemez sávjaira merőlegesen álló keskeny kalapácsnyomok is. A közel félköríves merevítőbordák magassága 2,5 mm, szélessége a külső oldalon 6,8,7,2 mm között változik. A köztük lévő távolság a perem alól indulva 1,21, 1,35 1,12, 1,12, 1,15, 1,2, 1,1, 1,1, 1 cm. A bordák közötti távolság nem teljesen párhuzamos, kisebb eltérések megfigyelhetők. Az illesztéssel szemközti fül alatt az első borda felső szélétől mért mérősor: 47-65-84-103-1 12-143-162 mm. A visszahajlítással megerősített perem bordája a többitől eltérően a funkciónak megfelelően erősebb, 11,2 mm széles és 11,4 mm vastag. Jól látható, hogy a teljesen zárt üregű visszaperemezéshez a legfelső borda anyagán túl még így is szükség volt további, mintegy 1,1 cm széles lemezsávra, az alapanyagot ennyivel szabták szélesebbre. A peremen belül egy kör keresztmetszetű vasmag van. A fenekezésnél is hasonlóan jártak el az anyag előkészítésekor, de itt az eredetileg a többivel megegyező szélességű alsó borda a mintegy 7-9 mm széles visszahajtás miatt elvékonyodott, alsó széle élesebb törésű lett. A visszahajtás széle részben a vágási hibák, részben a fenéklemez illesztése miatt egyenetlen. A fenéklemezt egyenesre visszaperemezett szélével illesztették a hengeres test hasonlóan kiképzett ellendarabjába, majd rákalapálták a palást alsó peremét. A fenéklemez visszaperemezésének szélessége a takarás miatt nem mérhető. A fenéklemezen nagyon sűrűn elhelyezkedő, feltűnően keskeny és széles kalapácsnyomok figyelhetők meg. A 29

6 Wosinsky 1885, WMM, Ltsz.: 62/886.1. 44