Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
fenéklemez középpontjában 3,6 cm szélességben keskeny, 3 mm széles, középvonalukon mérve 3,1, 2,2, 1,5 cm átmérőjű félköríves bordákból kialakított 3 koncentrikus körből és egy félgömbös középrészből álló, valószínűleg célszerszámmal nyomott díszítés részlete látható. A fenéklemez alját kb. 1 mm széles sugárirányú vonalakkal 8 részre osztották. A fenék központi dísze jól látható, hogy nem középpontos, a félgömbös rész egyik oldalán futnak össze a vonalak - ami egyben azt is jelzi, hogy a mintákat a fenéklemez felosztása után alakították ki. A ciszta alját az említett díszen kívül még egy középpontosan elhelyezkedő, belső oldalán 12,9 cm, külső oldalán 17,3 cm átmérőjű, a fenék síkjából közel 4 mm-re kiugró magas széles, lapos díszítőborda merevíti. Az alja a külső oldalán a kisebb fenékborda miatt keskenyebb mint a pereme, csak 22,3 cm. A részletes vizsgálat alapján jól látható, hogy amíg szinte mindegyik tárgyon ugyanazok a jelenségek pontosan ismétlődnek, a mért adatok között gyakori az eltérés. Ugyanakkor - ezt számos más, hasonló formájú bordázott vödrön is ellenőriztük - az abszolút méretek változása nem okvetlenül függ össze a perem és a fenék kialakítása után az edény testén megmaradó bordák számával. Holott az tűnne logikusnak, ha a bordák száma követné a vödrök magasságának változását. A kurdi kincslelet estében az általános 9 bordával díszített, 17,8-20 cm magas cisztákkal szemben két, egységesen 18,8 cm magas vödrön csak 8 borda van. 24 Tekintettel az edények kötött, rituális célú használatára, a formai eltérés hátterében logikusnak tűnik inkább a műhelyre utaló jelenséget feltételezni. A nagyjából azonos testű cisztáknál is találkozhatunk a viaszveszejtéses öntéssel készült áltordírozott díszítésű és ritkábban a sima fülekkel szerelt variánsokkal is. Ugyancsak nehezen értékelhető variációkban tűnik fel a bordák között megjelenő poncolt pontsor, ami a vaskeresztesi leleten egy 8 bordás, egy ismeretlen lelöhelyü, és az egyik kurdi vödrön 9 bordás változaton látható. 29 8 A regölyi halom anyagában is az egyik oldaltöredéken ugyanez a motívum figyelhető meg. (24. tábla 9.) Az azonban jól látható, hogy a későbbi, a technológiát még használó, de egyre díszítettebb, időnként már a fülezés módjában is inkább a szitulák felé közelítő vödrökön - mint amilyenek a jól ismert hallstatti 29 9 és kleinkleini 30 0 darabok is, - a bordák száma drasztikusan lecsökken, sőt számos esetben már nincsenek is. A hallstatti temetőben több, a kurdi vödrökhöz formailag nagyon hasonló vödör is van. Ezek közül a hallstatti temető 910., 299., 660. sírjaiban talált cisztának azonban csak egy füle van, és az áltordírozott fogók vége is eltér a kurdi leleteknél megfigyeltektől, bordáik száma, kialakítása pedig még lelőhelyen belül is eltérő. 3 1" Azonban ezek és a már hivatkozott díszítettebb darabok is egy dologban azonosak: a kifelé hajó perem kialakításának módjában, ami - mint arra lejjebb még kitérünk - a helyi, urnamezős fémművesség hagyományainak a szívós továbbélésére mutat. Különösen szembeötlő a különbség, ha a kurdi leletekhez mindenben: méretben, formában, bordák- és fülek számát, perem- valamint fülvég kialakítást illetően leginkább hasonlító, a hallstatti temető 574. és 769. sírjában előkerült 9-9 bordás, kétfülü változatok befelé hajlított peremét hasonlítjuk a fentebb említett osztrák leletekéhez/" 2 Ugyanebbe a körbe tartozik a Bycí skála barlangban talált többé-kevésbé 4 ép és a számos töredékes állapotú ciszta is. 30 3 A kurdi kincslelet most részletesebben megvizsgált és fent leírt két darabján a fenéklemez középpontjában lévő, összesen 3,6 cm szélességű, keskeny, 3 mm széles, középvonalukon mérve 3,1, 2,2, 1,5 cm átmérőjű félköríves bordákból kialakított 3 koncentrikus körből és egy félgömbös középrészből álló, valószínűleg célszerszámmal nyomott díszítés (39. tábla 1-2.) a többi publikált darabon valamint a vaskeresztesi, az ismeretlen lelöhelyü magyarországi és a hallstattti temető 574., 769. sírjának valamint a Bycí skála barlang legalább két cisztájának az alján is megfigyelhető. 1 1' 4 Ez már végképp nem magyarázható a szélesebb területen felbukkanó azonos fémmüves hagyományokkal, hanem csak egy konkrét műhely/műhelyekben meglévő célszerszámmal gyártott termékek sorozatával magyarázható. Az, hogy pontosan mely darabok kerültek ki egy műhelyből természetesen majd csak a teljes anyag ilyen szempontú 29 7 PATAY 1990, T. 52., 57. 29 8 PATAY 1990, T. 49-50., 62. 29 9 PRÜSSING 1991, T. 100-104. 30 0 PRÜSSING 1991, T. 107-121. 30 1 PRÜSSING 1991, T. 104-105. 30 2 PRÜSSING 1991, T. 106. 30 3 PARZINGER 1991, T. 33-36. 30 4 PRÜSSING 1991, T. 106.; PATAY 1990, T. 49-63.; PARZINGER et al. 1995, T. 33-36. 45
