Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
szögecselt akasztófül utal a fogantyúk számára. A másik oldalon a perem alatt a függesztőfiilből csak az egyik szélső és a középső szegecs maradt meg. A szegecsek egyszerű darabok, a belső oldalon lemezszerű fejjel, a külső oldalon a ráhelyezett fülre lapítva. A szegecsfejek középpontos távolsága 4,1 cm, illetve 4,2 és 3,6 cm. A ciszta testét 11 félköríves merevítőbordával díszített lemezből hajlították hengeresre. Az illesztésnél bordázott lemez lapos sávjaiba kívülről illesztették a 9 db egyszerű, a külső oldalon lemezfejű, a belső oldalról ellapított szegecseket. A legfelső sávban az akasztófül szegecsét használták a rögzítésre. A 0,4-0,7 mm vékonyra lapított lemezen helyenként láthatóak a bordázott lemez sávjaira merőlegesen álló keskeny kalapácsnyomok is. A közel félköríves merevítőbordák magasága 2,5 mm, szélessége a külső oldalon 6,2-6,5 mm között változik. A köztük lévő távolság a perem alól indulva 1,37, 1,19, 1,19, 1,13, 0,95, 1,15, 1,1, 1,15, 1,36, 1,41 cm. A későbbi összehasonlításokhoz egy olyan mérősort dolgoztunk ki, amely alkalmas lehet az esetleges sablonhasználat bizonyítására és így később az egy műhelyben készült darabok kiválasztására. A mérést mindig a külső oldalon, az illesztéssel szemközti fül alatt, az első borda felső szélétől mindig a másik alsó széléig mértük (24-40-55-72-88-105-122-136 mm). A visszahajlítással megerősített perem bordája a többitől eltérően a funkciónak megfelelően erősebb, 8 mm széles és 7 mm vastag. Jól látható, hogy a teljesen zárt üregű visszaperemezéshez a legfelső borda anyagán túl még így is szükség volt további, mintegy 1 cm széles lemezsávra, az alapanyagot ennyivel szabták szélesebbre. A fenekezésnél is hasonlóan jártak el az anyag előkészítésekor, de itt az eredetileg a többivel megegyező szélességű alsó borda a mintegy 6 mm széles visszahajtás miatt elvékonyodott, alsó széle élesebb törésű lett. A visszahajtás széle részben a vágási hibák, részben a fenéklemez illesztése miatt egyenetlen. A fenéklemezt egyenesre visszaperemezett szélével illesztették a hengeres test hasonlóan kiképzett ellendarabjába, majd rákalapálták a palást alsó peremét. A fenéklemez visszaperemezésének szélessége a takarás miatt nem mérhető. A fenéklemezen nagyon sűrűn elhelyezkedő, feltűnően keskeny és széles kalapácsnyomok figyelhetők meg. A fenéklemez középpontjában 3,3 cm szélességben keskeny, 3 mm széles félköríves bordákból kialakított koncentrikus körökből álló díszítés részlete látható, melynek közepe sajnos hiányzik. A ciszta alját egy középpontosan elhelyezkedő, belső oldalán 9,4 cm, külső oldalán 14,4 cm átmérőjű, közel 2,5 mm-re kiugró széles, lapos díszítőborda merevíti. Pereme és alja a külső oldalán ugyanolyan átmérőjű volt, de az alja több helyen deformálódott, nehezebben mérhető. A másik, korábban már közölt teljesen ép darab egy kétfülű, 18,8 cm magas, az akasztóknál 22 cm külső átmérőjű, félköríves bordákkal megerősített lemezből hengeresre hajlított bronz ciszta. 29 5 A legfelső bordát visszahajlítva alakították ki a belül üreges peremet, a legalsó bordát pedig a fenekeléshez használták fel és hajlították vissza. így a kész tárgy testét 9 borda díszítette. A két áltordirozást mutató félkörös fület viaszveszejtéssel öntötték meg és a végeit kalapálással alakították a kívánt formára, amely egy madár alakot utánoz. A kör keresztmetszetű egyik fülön a díszítés külső íven mért hossza 21,5 cm, átmérője a tordirozás kezdetén 6,8 mm, ívközépen 8,3 mm, a tordirozás végénél 6,9 mm. A másik fülön a díszítés külső íven mért hossza 21,5 cm, átmérője a tordirozás kezdetén 6,8 mm, ívközépen 8,2 mm, a tordirozás végénél 6,9 mm. Akasztófülei kalapált bronz szálból hajlított kettős hurkú, három ponton szögecselt akasztók. A szegecsek egyszerű darabok, a belső oldalon lemezszerű fejjel, a külső oldalon a ráhelyezett fülre lapítva. A szegecsfejek középpontos távolsága 4,5 cm, 4,7 cm, illetve 4,8 cm, 4,7 cm. A ciszta testét 11 félköríves merevítőbordával díszített lemezből hajlították hengeresre. Az illesztésnél bordázott lemez lapos sávjaiba kívülről illesztették a 9 db egyszerű, a külső oldalon lemezfejü, a belső oldalról ellapított szegecseket. A legfelső sávban az akasztófül szegecsét használták a rögzítésre. A szegecsek lemezfején a külső oldalon a bordák vonalát követő éles törésvonalak láthatók, ami feltételezi egy profilláit ellendarab használatát a szegecseléskor. Mivel a törésvonalak mindenütt a borda szélének síkjával megegyezően helyezkednek el, a bordák közötti távolság pedig eltérő, ez az ellendarab szükségszerűen azonos azzal a szerszámmal, miben a bordákat kialakították. A 0,8 mm vékonyra lapított lemezen különösen az alsó két bordaközben jól láthatóak a bordázott lemez sávjaira merőlegesen álló keskeny kalapácsnyomok is. A közel félköríves merevítőbordák magassága 2,5 mm, szélessége a külső oldalon 7,2-7,7 mm között változik. A köztük lévő távolság a perem alól indulva 1,21, 1,3, 1,1, 1,1, 1, 1,2, 1, 1,4, 1, 1 cm. A bordák közötti távolság nem teljesen párhuzamos, 29 5 Wosinsky 1885., WMM Ltsz.: 62/886.3. 43
