Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

kerülhettek archaikus jellegű áldozóhelyekre: „nagyobb kő alá", vagy mocsárba. A ravazdi

2"

4 kincs közelebbi lelőhelyének megjelölése is utalhat - inter duos torrentium defluxus - ősi forrásszentély helyére.

2"" A vaskeresztesi I. halomból kurdi típusú situla,

2"

6 a máglyamaradványok között pedig bordázott bronz cista

2" és egyéb, nagyon hiányos bronzedények töredékei

2"

5 is előkerültek. Ezeknek a tárgyaknak nagy többségét helyi, Kelet-alpi, dunántúli műhelyek készítették. A nyilvánvalóan itáliai, de különböző eredetű előképek ösztönzését, hatását azonban szinte mindegyik tárgyunkon jól érzékelhetjük. A Regöly-Szárazdi bozót lelőhelyű bronz öntőmintalelet a legegyértelműbb; biztosan áldozati kincsként került a mocsárba a korai vaskorban. A kincsleletek estei párhuzamai az Este II.c-re, illetve az Este II - III. átmenetre, vagyis a Kr. e. 7. század második felére, illetve 600 körűire tehetők.

2"

9 Ez az az időszak a Hallstatt-kori Dunántúlon, amikor a helyi műhelyek „vénét", etruszk, sőt görög előképek hatására önálló formákat hoznak létre. E műhelyek mindennapos tevékenységéhez hozzátartozik, - stílusának ekkor már része - a hornyolással díszített pálcák/nyakperecek/karperecek sorozatszerü gyártása, tömeges készítése is. A helyi műhelyek igazi önálló típusainak kialakulása ennél az időszaknál valamivel később kelteződik, és a 6. század közepétől lesz a legszembetűnőbb.

26

0 Ezt a tényt a kutatás eddig meg sem próbálta értelmezni,

26

1 de észlelni is alig tudta. Legfeljebb általánosságokban beszélnek a területünket uraló, elmaradott, barbár ízlésvilágról,

26

2 az etruszkoktól és a görögöktől való mérhetetlen távolságot hangsúlyozzák. A későbbi, önálló típusok kialakításának sem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Nem észlelik azt a tényt, hogy a Dunántúl kora vaskori lakossága csak bizonyos idő elteltével tudott felülkerekedni az őket ért „sokkhatás" bénító erején. Amikor ez a mondat 2005-ben megfogalmazódott, még a regölyi halom igen bonyolult összetételű leletanyagának híre-hamva sem volt, de a leletanyagban érződött a megtorpanás ténye. Ma már a regölyi leletek tükrében van egyfajta magyarázatunk e sokk mibenlétéről, okairól és következményeiről. Több, egymással párhuzamosan zajló folyamat szinergikus együttműködése figyelhető meg. Érkezik egy új népesség, a szülőföldjüktől való elszakadás, az idegen új környezetbe való beilleszkedés, a lehetőségek megismerése, új szervezeti keretek kiépítése, az uralkodó réteg önkifejezése és a „főség" és rang elismertetése a helyiekkel, az újonnan érkezetteknek és az helyieknek is egy - lehetőség szerinti békés és hatékony - teljesen új, egységes struktúrát kellett kialakítaniuk. A korábbi tevékenységek folytatásának lehetőségét is meg kellett szervezni és közben a változásoknak is teret kellett engedni. Először a megszokott termékkört gyártották, majd fokozatosan áttértek az új gazdasági és társadalmi struktúra újrafogalmazott ízlésének és igényeinek kielégítésére. A Regöly-Szárazdi bozót lelőhelyű bronz öntőmintalelet

26

2 keltezési dátumánál nem szabad figyelem nélkül hagynunk azt a történelmi eseményt sem, hogy Kr. e. 600 körül, a szkíták előretörésének-6

4, hadi és harci vállalkozásainak több nyomát is ismerjük Észak-dunántúli lelőhelyeinken, égett rétegsorban is, pl.: Szomolányból (Smolenice)

2

6". Igen fontos és bonyolult kérdéskörhöz érkeztünk. Egyrészt megszakadni látszik - egy időre biztosan - a rendszeres kapcsolat Itália népeivel és a mediterrán ízlésvilágot tükröző árujával, amelynek eddig nem csak „hódolója" és vásárlója volt a helyi lakosság vezető rétege, hanem saját műhelyeiben készült utánzataival 27

4 A ravazdi Villibald domb az egyike a Pannonhalma körüli három dombnak, melynek különleges jelentőségét e kincsleleten kivül még egy, ismeretlen összetételű és korú másik kincslelet is jelzi, (említi: SZONY1 TOMKA 1996. 39.) valamint az a tény is, hogy jóval később - Pannónia szent helyeiként, a három halom egyikeként - címerünkbe is bekerült. 25

5.FEKETE 1973, Abb. 1. 25

6 FEKETE 1985b 5. kép 4. 28

7 UO 11. kép 16-18. (A kengyel lehet, hogy nem ehhez tartozott, hanem a 19. sz., díszített töredékekhez, amelyek ez esetben nem csészék, hanem bográcsok lehettek.) 25

8 UO 11. kép 3. és 14. (széles peremű tál - máglyán megégett - perem és fűltöredéke), 1 1. kép 19. (1 vagy 2 csészéhez, vagy bográcshoz tartozó apró töredékek). 25

9 FREY 1969. 9-42., Abb. 11., 21. 26

0 Pl. FEKETE 1985a. 86. skk. 26

1 Kivételt képez Vékony Gábor-kiadásra alkalmatlannak ítélt - kézirata: VÉKONY 1978. 26

2 Ezek a pesszimista megnyilvánulások éppen a dunántúli lelőhelyek lényegét nem ismerték fel, ezért hivatkozásuktól is eltekintünk. 2

<" Az előző cikkben közölt áldozati állvány pontos lelőhelye segíthet megérteni, mit is értenek a helyiek a Bozót határrészen. 26

4 Megfontolandó lehet a szkíta előrenyomulás idejének és a kincsleletek időszakának egybeesése is. Erről az esetleges összefüggésről - az áldozati tevékenység sűrűsödéséről - semmit sem tudunk. 26

5 DUSEK 1984, 1995. 39